Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz

CUMANIA 19., KECSKEMET, 2003 19 WICKER ERIKA ADATOK A HÓDOLTSÁG KORI DÉLSZLÁVOK TEMETKEZÉSI SZOKÁSAIHOZ

1 Bár a Bácsalmás-óalmási 16-17. századi rác temető feltárása 1993-ban elkezdődött, s 2002-ig összesen 420 sír vált ismertté, arra, hogy a szokásostól eltérő sírformákkal is számolnunk kell, csupán a 2001. évi feltárás utolsó napjaiban figyeltünk fel. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy az addig feltárt sírok környező talaja homok volt, mely a beásásokat nagyon rosszul őrizte meg, s olykor maga a sírfolt is alig vagy egyáltalán nem látszott. Másfelől igaz az is, hogy a koraújkori temetőben nem számoltunk az egyenes vagy kissé szűkülő falú, egyenes fenekű sírgödrökön kívül más forma előfordulásával. 2001-ben a temetődomb Ny-i szélén is nyitottunk szelvényt a homokbánya pereménél. Ezen a részen a talaj alapvetően megváltozott: a humuszréteg alatt nem homok, hanem rendkívül kemény agyagréteg jelentkezett, mely igen jól megőrizte a sírgödrök egykori formáját. Az itt feltárt sírok fele nem egyenes fenekű volt, hanem annak közepét a váz nagyságának megfelelő hosszúságban és szélességben teknőszerűen képezték ki. A sírok között egyformán voltak gyermek- valamint férfi- és női temetkezések. Azt is megfigyeltük, hogy az általában alig 10-15 cm mély árokba fektetett halottakat soha nem helyezték koporsóba.

3 A középen lemélyített fenekű sírok mellett - akkor még úgy gondoltuk, - azok egy változata is előfordult. Három gyermeksír a szokásosnál szélesebb volt, s a lemélyítés nem középen, hanem az egyik hosszanti oldalhoz közel került elő. E viszonylag kis mélységű sírok foltja azonban gyakorlatilag a váz szintjén jelentkezett, így a lemélyítés és a túl széles sírgödör egymáshoz való viszonyát nem vizs1 A kézirat zárása után kezdtük a bácsalmási temető 2003. évi feltárását. Ennek eredményeit Újabb adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz címen foglaltuk össze (megjelenik a Magyar Nemzeti Múzeum középkori konferenciakötetében). 2 1-91. sírok: WICKER Erika ásatási dokumentációja 1993. KJM RA 99.857; 92-172. sírok: POLGÁR Zoltán ásatási dokumentációja 1995-1996. KJM RA 2002. 1105. Bár a feltárás 1996-ban a 172. számmal fejeződött be, ebben az évben az előkerült gödrök számozása is a sírszámok sorrendjében történt. A ténylegesen feltárt összes sír száma így kevesebb mint 172. A sírszámként használt gödörszámokat 2001-ben tényleges sírszámként adtuk ki; 173-312. sírok: WICKER Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002. 1114.; 313-420. sírok: WICKER Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002. 1115. A temető ismertetése: WICKER Erika 1999; WICKER Erika 2002/a. Említése: WICKER Erika 200 l/a; WICKER Erika 2001/b; WICKER Erika 2002/b.; WICKER Erika 2002/c; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. A sírok között néhány szarmata temetkezés is van. 3 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 120. 1. ábra