Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bereznai Zsuzsanna: A Muthnay Kiss család félegyházi sütödéje

CUMANIA 19., KECSKEMET, 2003 195 BEREZNAI ZSUZSANNA A MUTHNAY KISS CSALÁD FÉLEGYHÁZI SÜTÖDÉJE BEVEZETÉS A jó kenyeret sütő gazdasszonynak s pékmesternek mindig is nagy becsülete volt. Noha a jó kenyeret illetően az emberek ízlése igen különböző lehet. Egyes helyeken a világos, laza minőséget kedvelik, máshol a jó pirosra sült, tömör állagút. Félegyházán is a szép fehér búzakenyér volt a legnépszerűbb. Sokan szívesen fogyasztották a rozskenyeret is, noha az errefelé inkább a szegények kenyere volt. Európa más tájain szinte utolérhetetlen volt a Magyarországon sütött fehér kenyér, s ezen belül is a Dél-Alföldön sütötték a legfinomabb kenyeret már a XVII-XVIII. században is. Kecskemét és Nagykőrös is sokat viszálykodott egymással a kiváló búzát termő közös határrészek birtoklása kapcsán.

1 A XVIII-XX. században messze híres volt a kecskeméti, a szegedi s az orosházi kenyér is. Az igazán finom, szinte habos bélű fehér kenyér elkészítéséhez nemcsak a magas sikértartalmú búzafajták, s a megfelelő őrlési és szitálási technikák szükségesek, hanem a kenyérsütő ügyessége is fontos tényező. Magyarországon az első kenyérsütők mint iparosok a XII-XIII. században jelennek meg egyházi és világi földesurak szolgálatában. A sütő foglalkozásnevet később a bajor-osztrák eredetű pék (Beck) elnevezés teljesen kiszorította. Német származású pékmesterek igen nagy számban telepedtek le hazánkban.

2 Nem véletlen az sem, hogy a hazai ipari oktatásban és a gyakorlatban is német szakkifejezéseket használtak a XX. század közepéig. A céhbeli sütőmesterek védték érdekeiket a háziipari kenyérsütők ellen. A céhek őrködtek afölött, hogy az adott településen csak annyi pék kaphasson iparengedélyt, amennyi a lakosság ellátására elegendő. De 1859-től megszűnt e mesterség effajta korlátozása, majd 1872-ben a céhek eltörlése is lehetőséget adott arra, hogy a mesterek szabadon alapíthattak műhelyeket. 1 BEREZNAI Zsuzsanna 1998. 309. 2 JUHÁSZ Antal 1991 209. 3 JUHÁSZ Antal 1991 210.