Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása

CUMANIA 19., KECSKEMET, 2003 153 SÓLYMOS EDE A KÖZÉP-DUNAI HALÁSZSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA A levéltári adatok szerint a halászszövetkezetek megalakulása nehéz döntések, politikai csatározások, személyes érdekek, ellentétek sorozata volt, s nem olyan egyszerű, természetes esemény, mint ahogy a jubileumi megemlékezésekben elmondták. Ennek illusztrálására a Paks-Mohács közti Duna szakasz szövetkezeteinek születését - a termelőszövetkezetté alakulásig - szeretném vázlatosan bemutatni, anélkül, hogy a jelentőségüket akarnám kisebbíteni, vagy az egyes szövetkezetek teljes történetét, eredményeit ismertetném. Szemelvényekben közlök iratokat, melyek a történteket részletesebben ismertetik, valamint azt a légkört érzékeltetik, melyben mindez lezajlott. A folyamat megértéséhez az előzményeket röviden át kell tekintenünk. Az évszázadok alatt kialakult gyakorlatot az 1888-as halászati törvény szentesítette, kimondva, hogy a halászati jog a parti birtok elválaszthatatlan tartozéka. Csakhogy egy uradalomnak 40-50 km hosszú partja is lehetett, míg a nadrágszíj föld birtokosának esetleg csak 10-20 méter. A nagybirtokos hatalmas vízterületet adhatott bérbe nagyhalászoknak, míg a másik csak néhány varsahelyet. Ennek később volt szomorú következménye. A törvény szerint, ahol a terület nagysága miatt okszerűen nem lehetett halászni, ott társulatot kellett alakítani. így jött létre a XIX. század végén a Dunaföldvár-bátai Halászati Társulat is. A területet hét üzemszakaszra osztották, s azokat árverésen adták bérbe, a tagok területük nagysága szerint részesültek a bevételből. De míg korábban a bérlők halászmesterek voltak, akik hatan-nyolcan is társultak, a XX. században egyre inkább tőkés vállalkozók jelentek meg, akik fogadott halászokkal dolgoztattak, vagy további albérletbe adták a területet.

1 A szerb megszállás alatt lévő Baján 1919-ben a halászmunkások, mivel a bérlők nem teljesítették bérkövetelésüket, előbb sztrájkba léptek, majd szövetkezetet alakítottak. Vezetőjük a szociáldemokrata Horváth Mihály cipész, vele együtt 10 tagról, és néhány újságcikken kívül csak visszaemlékezésekből tudunk az első hal ászszövetkezetről, mely a szerbek kivonulásával meg is szűnt. De ez nem volt „igazi" szövetkezet, alapszabállyal, vezetőséggel stb., hanem spontán alakult szervezet." Jugoszláviában a halászó vizek állami tulajdonban voltak, s amikor Délvidék visszatért, 26 halászszövetkezet alakult, s azoknak adták bérbe a halászatot. Faragó 1 SÓLYMOS Ede 1995/a 63-68. 2 SÓLYMOS Ede 1963. 8.; 1965. 55-56.