Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Kürti László: A szabadszállási Csaplár István naplója. Naplók, feljegyzések önéletrajzok
124 KÜRTI LÁSZLÓ A naponta, vagy időszakosan vezetett naplók eredetisége és fontossága abban rejlik, hogy az események jelenidejében, azok után rögtön, fogalmazódnak, mintegy visszaadva az elszaladó események értelmét. Nem véletlen az, hogy a fent említett naplók és feljegyzések nagy része valamilyen egyéni, vagy közösségi tragédia indíttatásaként született meg. Természetesen ez a jelenidejűség azt is magába foglalja, hogy a szerző pillanatnyi helyzete és befolyásoltsága megjelenik az események forgatagában: tehát abból a szerző nem tudja, néha nem akarja, magát kivonni. Sőt legtöbbször, és ez a napló lényege, írója reflektál az eseményekre, és ez adja irományának fő funkcióját: leír olyan dolgokat és eseményeket, amelyeket a mindennapi életben nem beszél(het) ki. így az egyidejűség és a szelektálás viszonya alapfontosságú minden naplóban, amely az azonnaliságot és az önreflexiót adja vissza. Természetesen a Csaplár napló fontosságát és értékét megtaláljuk még a FelsőKiskunság néprajzi-történeti irodalmának egysíkú kidolgozatlanságában. A terület egyik kiemelkedő településének, Szabadszállásnak irodalma csekély és inkább a történeti néprajzi keret határolja be. A törökkor végén a település újraéledésének több nehézségéről Bánkúti Imre tudósít bennünket, amikor a Kiskunság népesedését vizsgálja. Szabadszállás és a környező települések lakói (Fülöpszállás, Lacháza, Kunszentmiklós) több kérvényben is igyekeznek nyomorúságos helyzetükön változtatni. A település 19-20. századi történeti, gazdasági és néprajzi viszonyait Fábián István, Kocsi Gyula, Nóvák László és Tóth Sándor elemzéseiből ismerhetjük meg. 18 Szabó István és Szabó László szintén foglalkozott Szabadszállás múltjával és népi kultúrájával. 19 Ezért a Csaplár naplóban leírtakat ezekben a tanulmányokban közöltek függvényében érdemes olvasni, annak ellenére, hogy itt a személyes tapasztalatokon és felfogáson keresztül közelíthetünk meg mindent. A történeti irodalomban igen szépen megjelenik, hogy a Felső Kiskunság lakói már a 17. században a „Nemes Kis Kunság" lakóinak vallják magukat. Ez a tudatos kiskun önazonosság és vállalás érződik ki a szabadszállási Csaplár István naplójából is, ahogyan és amit megörökít. A naplót szerzője Csaplár István, majd halála után felesége Kováts Judit folytatta egy ideig. A feleség halála után még egy-két bejegyzést találunk lányuktól, de a naplóban a gyerekekre jellemző ákom-bákom írások és rajzok is megjelennek. Mutatja mindez, hogy a naplót és feljegyzéseket többen forgatták és olvasták az elmúlt évszázad alatt. Sőt voltak családtagok, akik még hivatkoznak is a naplóban leírtakra. Ez a szerzői többszöriség és az egységes stílus igen tudatos törekvésnek az eredménye, hiszen első olvasatra nem lehet érezni külön férfi és külön női stí17 BÁNKÚTI Imre 2000. 18 FÁBIÁN István 1967. KOCSIS Gyula 1974. NÓVÁK László 1991. TÓTH Sándor. 2001. 19 SZABÓ István 1994. és SZABÓ László 1994. 20 Papp László dédunoka, a lajosmizsei Kossuth tsz agronómusa, egy naplóbejegyzésében hivatkozik az ősi naplóra, az abban leírtakat.
