Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Kürti László: A szabadszállási Csaplár István naplója. Naplók, feljegyzések önéletrajzok
CUMANIA 19., KECSKEMET, 2003 121 KÜRTI LÁSZLÓ A SZABADSZÁLLÁSI CSAPLÁR ISTVÁN NAPLÓJA: 1 NAPLÓK, FELJEGYZÉSEK, ÖNÉLETRAJZOK 2001-ben igen ritka és értékes kis füzet került birtokomba: Csaplár István (1838-1909) szabadszállási gazda feljegyzései napló formájában. A napló, vagy ahogyan ö nevezte. „Evek fojtonos járásának jegyzőkönyve," 1860-aI kezdődően, amikor házasságot kötött a szintén szabadszállási Kováts Judithtal (1838-1923), egészen az 1910-es évek végéig örökíti meg a családi eseményeket. A naplóíró halála után egy ideig felesége, majd lányuk jegyezget még bele, de egyikőjük sem tud a naplóírás kötelességének eleget tenni. A napló, mint irodalmi műfaj reneszánszát éli és több érdekes elemzés is született ezen a téren. Ami érdekessé teszi a Csaplár naplót az a családi és helyi sajátosságok egybefonódásának narrativája, valamint az anyag hasznossága az összehasonlító elemzések számára. Ugyanakkor tény, hogy az önéletrajz, napló, feljegyzés sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy egyén, család és település életében a kutató olyan információkat fedezzen fel, amelyek a „hivatalos" történelemben egyáltalán nem szerepelnek, vagy nem pontosan és alaposan. A források egybevetése a hivatalos történelemmel és az általános ismert anyaggal természetesen egy fontos és nélkülözhetetlen támpontja a rekonstruált (konstruált?) múltnak, a közeli-távoli eseményeknek. A szóbeli, vagy írásbeli történelem, és az egyéni emlékezet még mindig szolgáltathat meglepő információkkal a kutató számára egy közösség kultúrájának múltjával kapcsolatban. Ez főleg akkor igaz, ha egy olyan egyéni szemléletből, sajátos meglátás szerint szerkesztett műről van szó, mint az önéletrajz, napló, vagy a személyes feljegyzések sorozata. A történelmi és történeti néprajzi rekonstruálás egyben fikció is, amelyben, ahogyan azt az antropológus Edmund Leach megfogalmazta, a kutató „a múltat kitalálja" 3 . Nyilvánvalóan ez igaz is, de csak annyiban, hogy akkor hasonlóan kell értékelnünk minden olyan leírást és naplót, amelyben a szerző egy sajátos nézőpont szerint találja ki, és ez által, konstruálja az őt körülvevő „valóságot". A családi önéletraj zírás sal kapcsolatban rámutattam arra, hogy a történeti realitás és a múlt megörökítése, nem egy egyoldalúan szerkesztett mű, amelyben nincs valóságalap 1 A kéziratos füzetet a lajosmizsei Papp Lászlóné Kónya Klárától és lányától Papp Klárától kaptam lemásolásra 2001-ben, akiknek ezúton is köszönetemet fejezem ki a kutatáshoz nyújtott szívélyes segítésükért. Szabadszállási kutatásaimért köszönettel tartozom még Csaplár Péternek, Papp Juditnak és Kecskés Józsefnek, akik családjukkal és a település múltjával kapcsolatban sok értékes információval szolgáltak. 2 Magam is foglalkoztam a családi naplóval, mint az ismeretlen és félremagyarázott családtörténet rekonstruálásának egyik lehetséges formájával. Lásd KÜRTI László 2000. 3 LEACH, Edmund 1987. 1.
