Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Kürti László: A szabadszállási Csaplár István naplója. Naplók, feljegyzések önéletrajzok

122 KÜRTI LÁSZLÓ és történeti hűség. Még csak nem is lehet a múltban megtörtént eseményekről mindig egy objektív képet keresni, hiszen a kutató legfeljebb egy kiegyensúlyozottságot és konstruált, de mindenképpen a különböző tények és leírások ütköztetéséből, kiformált valóságot tud nyújtani. Az önéletleírások, a naplók és feljegyzések mind olyan egyéni vallomások tehát, amelyeken keresztül a történeti realitás egy szelete vonható párhuzamba a már meglévő és hasonlóan konstruált szeletekkel. Korábban már többen felhívták a figyelmet a régi naplók és feljegyzések jelentőségére, és az európai szakirodalom igen bőséges adattal rendelkezi e téren. Sz. Bányai Irén, a parasztirományokra koncentrált,

5 és Szekelyné Körösi Ilona elemzése a források jelentőségéről szól. Tanulmányában egy olyan feljegyzett listát közöl, amelyben egy esztendő bevételeit és kiadásait jegyeztette fel a gazdasszony, Kók Istvánné. A feljegyző nem volt írástudó, ezért a feljegyzéseket a városi strázsamester készítette és nyilvánvaló, hogy a társadalmi hierarchia egyik tehetős felsőbb rétegének számadásaival van dolgunk.

6 A számadáskönyvek és gazdasági feljegyzések mellett igen korán, már a 19. század közepétől sok kéziratos verses és énekeskönyvet ismerünk a változó paraszttársadalom és polgárosodó társadalmi réteg kultúrájából. A Kiskunságban az ilyen és ehhez hasonló parasztiratok és feljegyzések igen kevés számban kerültek elő, bár a városok, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Kunszentmiklós és Kiskunhalas ebben is kiemelkednek a már publikált egy-két kereskedő, iskolamester, pap, vagy gazda önvallomásával. A tanultabb réteg irományiból ismert a kecskeméti gyógyszerész, Katona József naplója, amelyet szerzője leányának halálakor vetett papírra.

8 Felbukkant egy korai kiskunfélegyházi városgazda, majd később főbíró Horváth Antal 1793-1803 között írt feljegyzése gazdasági tevékenységeiről.

9 Illyés Bálint a kunszentmiklósi református tanító Földvári Antal, 1806-1876 között írt naplóját dolgozta fel.

10 Itt valójában egy írástudó emberről van szó, aki más felfogással és megközelítéssel írja le az általa megélt és tapasztalt dolgokat, mint Janó Ákos és Nagy Czirok László által ismertetett Gózon István, Kiskunhalas 1820-1912 között élt népi verselője.

11 Kiskunmajsáról ismert még a 19. századi Bakró Nagy Dániel takácsmester 176 oldalas feljegyzése, amely igen sok dalszöveget tartalmaz. Hasonló, ámbár nem kiskunsági és inkább vegye4 KÜRTI László 2000. 183-184. 5 Sz. BÁNYAI Irén 1973. 6 SZEKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 1986. 7 A sok irodalomból csak mutatónak említem KILIÁN István 1966. és I. SÁNDOR Ildikó 1972. korábbi tanulmányait. 8 MÉSZÁROS Ágnes 1997. 9 BÁNKINÉ HORVÁTH Erzsébet 1998. 165-172. 10 ILLYÉS Bálint 1992. 62-105. " JANÓ Ákos-NAGY CZIROK László, é. n. Hasonló az akasztói népi verselő Mászáros Isvánné anyaga is. Lásd MÉSZÁROS ISTVÁNNÉ ÚJVÁRI Erzsébet 1994. 12 H. BATHÓ Edit 1994. 335-345.