Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa

271 2. ÚJ BIRTOKOSOK A PUSZTÁN. A PUSZTÁK ELADÁSA A báró Redl-család nagybócsai földbirtokát részben Fischer Sámuel bajai zsidó kereskedő, részben Bagi József csongrádi cívis vásárolta meg. A tekintélyes nagyságú nemesi birtok adásvételének idejét és körülményeit egyelőre nem ismerjük, de annyi támpontunk van, hogy mindketten 1877-ben szerepelnek először a tázlári virilisek listáján: Bagi a második, Fischer a harmadik legtöbb adót fizetőként.

27 1895-ben Fischer Sámuelnek 3456, a csongrádi cívis utódának, Bagi Lászlónak 766 kat. holdas birtoka volt Tázlár határában - voltaképpen Bocsa pusztán.

28 Szappanos Elek kecskeméti cívis 1892-ben vásárolt Bócsán több, mint 1700 kat. holdat a Sigray családtól, Greskovits Pál csongrádi cívis pedig szintén a század végén szerzett ezer holdnál nagyobb birtokot Zöldhalom pusztán. 1894-ben a húsz fős községi virilis-listán Bócsáról az alábbiak szerepeltek: Fischer Sámuel a 4. legtöbb adót fizető, dr. Farkas Imre (5.), Szappanos Elek (6.), Bagi László (8.), idős Greskovics Pál (10.), Bagi Gerőné (11.), Molnár József (14.) és a vadkerti Font család tagjai (Imre a 15., Ádám a 18.). A földbirtokos nemesek helyébe mezővárosi cívisek, zsidó vállalkozó, birtokszerző városi orvos és sváb nagygazdák léptek. Az 1895. évi Gazdacímtár Tázlár nagyközség területéről 51 száz holdon felüli birtokost és haszonbérlőt sorol fel. Közülük ismereteink szerint az alábbiak voltak bócsai birtokosok: A birtokos neve szántó kert rét szőlő legelő erdő nádas adómentes összesen: Bagi László 345 1 120 1 290 9 766 Beretvás Bálint 102 1 22 30 2 157 Brada Pál 451 451 Faragó József 210 1 22 131 45 4 1 414 Farkas Imre dr. 300 70 1003 1373 Filus István 61 8 69 1 1 140 Fischer Sámuel 796 612 3 985 566 5 489 3456 id. Font Imre 227 4 101 3 388 5 74 802 ifj. Font Imre 45 29 32 47 2 28 183 Font Jakab 48 65 5 50 1 8 177 SZABADI Pál 1997. 57-58. Forrásai Tázlár község jegyzőkönyvei. (BKMÖL). Vizsgálatunk településnéprajzi és népesedéstörténeti szemszögű, ezért nem volt célunk a puszta birtoklástörténetének aprólékos földerítése: ez a Duna-Tisza közi Homokhátság gazdaságtörténetének kutatóira vár. A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp. 1897. 240-241. SZABADI Pál 1997. 57.