Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
39 hez tartoztak." Fenntartásokkal ugyan, de határozottan nem zárkózott el attól Lázár Sarolta, hogy az 1988-ban feltárt, egy évtizeddel később publikált Esztergomszentkirályi temető népességét is esetleg rácokhoz kösse 68 . Csak rövid ásatási jelentésből ismerjük a Szentendre-Paprikabiró utca környéki egykori temetőt, melyet Rosner Gyula az 1966-ban feltárt 9 sír és a közeli görögkeleti templom alapján 1690 táján betelepült szerbekhez köt 69 . Bár a korabeli írott források szerint a mai Bács-Kiskun déli részén a XVIXVII. században igen sűrű rác településhálózat alakult ki, Bácsalmás-Óalmás 1993. évi feltárása előtt egyetlen temetőt sem tekintettek a kutatók délszláv népesség hagyatékának. A jelenleg több mint 300 óalmási sírt leletanyaguk, a temetkezési szokások és az írott források alapján rácokként határoztuk meg. Jelen ismereteink szerint azonban nemcsak az óalmási lelőhely közelében levő Katymártéglagyári temető tartozik ugyanebbe a körbe, hanem a szintén a közelebbi környéken részben feltárt Mélykút-kilátói és Csávoly-Határ úti lelőhelyek is. Bár az „1598-ban a Győr várának felmentésére induló sereg Pálffy és Schwarzenberg vezetésével az éj leple alatt az ún. Rác-temetőnél táborozott le [...] Ez a temető a Gabonavásártér táján terült el. Még 1913-ban megvolt itt egy cirill feliratú fakereszt, utolsó tanúja ennek a temetőnek. " MITHAY Sándor 1985. 196-197. Arról, hogy Győr város területére rácok költöznek be, a XVII. század legelejéről van adatunk: „1607-ben Vajcas Száva vezetésével délvidékről rácok vándoroltak Győrbe, és a székeskáptalan engedélyével letelepedtek. A mai Bálint Mihály, egykor Rác utcában építették fel házaikat." JENÉI Ferenc 1959. 118.; A székeskáptalannal kötött szerződés „...ennek az idegen nemzetiségnek a város régi lakosságába való lassú beolvadását elindította, noha a rácok néhány év múlva, mint katonák, magokat a vár főkapitányának hatósága alá adták. " Uo. „A Rácvárostól (volt királyi város) délre, délnyugatra elterülő Szentkirály, a hajdani külváros területe 1594-95-ben a keresztény hadak sáncokkal megerősített átkelő- és táborhelye, felvonulási terepe volt. A fenti történeti adatok óvatosságra intenek a 34. sírból előkerült 16. századi pénzek keltező értéke tekintetében. Annál is inkább, mivel Mithay Sándor - a temetőnkhöz eddig a legjobb analógiaként szolgáló Győr-gabonavásártéri 16-17. századi temető feldolgozásakor [...] arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai szerbség szokása volt néhány darab pénzt tenni a halott mellé [...] Ha ennek alapján azt nem is állíthatjuk, hogy Esztergom-Szentkirályon rácok nyugodtak, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy csupáncsak 1595-1605 között - amikor Esztergom átmenetileg keresztény kézen volt - temetkezhettek ide feltehetőleg Esztergomba települt vagy a környező falvakból oda telepített lakosok [...] Pálffy Miklós Pócsmegyerről telepített Esztergomba lakosokat, illetve rácokat is hozott." LÁZÁR Sarolta 1999/a 316-317.; - 1959-ben Bálint Alajos végzett feltárásokat kb. 200 m-re DNy-ra az előbbi lelőhelytől. Az általa feltárt 21 sír - az egyező leletanyag és temetkezési szokások miatt - feltehetően ugyanehhez a temetőhöz tartozik, ahogy erre Lázár is utalt. LÁZÁR Sarolta 1999/a 307. és 3. jegyzet. ROSNER Gyula leletmentése 1966. RégFüz Ser.I. No.20. 1967. 101. Az egyik férfi sírjában, akit medencére hajlított alkarokkal temettek el, kb. 2 decis, szűk nyakú, kihajló peremű palack volt. Annak a szokásnak, hogy „...a szerbek ma is raknak a koporsóba egy kis pálinkát a halott mellé", továbbá a szerb templom közelsége alapján határozta meg szerbnek a temetkezéseket. Rosner Gyula szíves írásbeli közlése, melyet ezúton is köszönök. A temetkezési rítus hasonlósága kapcsolja a Mélykút-kilátói lelőhelyet az előbb említettekhez. Bár a feltárt 20 sír túlnyomó többségét földmunka bolygatta, az ép sírokban eltemetettek kartartásai azonosak a bácsalmásiakkal. A leletanyag nem kínál összehasonlítási lehetőséget, mivel a mélykúti temetőrészből csupán egyetlen pitykegomb került elő. WICKER Erika leletmentése 1991. KJM RA 98.860.; - Mélykút egy 1572. évi dokumentumban szerb településként szerepel. SARGSÁCZ György 1973. 378; - A falu lakói vagy egy részük magukat egy 1598-as szerződés szerint éppúgy rácnak nevezik, mint - többek között - a katymári és almási lakosok.
