Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető

40 utóbbi leletmentéséről csak néhány soros feljegyzés áll rendelkezésünkre, a szűk­szavú híradás alapján feltételezhetően e temető is a rác lelőhelyek sorába tartozik 72 . A nagyon hasonló temetkezési szokások és leletanyag mellett az is összeköti a magyarországi XVI-XVII. századi rác temetőket, hogy bennük templomnak semmi nyoma nincs. A TEMETKEZÉST SZOKÁSOK A TEMETŐ RENDJE A nem összefüggő területen végzett leletmentések rendelkezésre álló néhány résztérképe alapján a katymári temető rendje, a sírok egymáshoz való viszonya ­azon túl, hogy általában egymástól 1,5-2 m-re fekszenek, s rátemetés nem fordul elő, - kevéssé meghatározható. A viszonylag kis alapterületű feltárásokat vezető régészek is eltérően értékelték a temető jellegét: Zalotay szerint ...a felsorolt sírok valamennyire sorban fekszenek, olyan forma elrendeződéssel, [...] egy kivételével az irányításuk is egyező." . Komáromy viszont úgy véli, hogy „...a sírok között utakkal tagolt soros temetés nem tapasztalható. Inkább csoportos családi és nagy­jából egyformán tájolt temetkezésről beszélhetünk. " . A többi ásatási dokumentá­ció e kérdésre nem tér ki. Ahhoz, hogy azt a kérdést, miszerint a katymári temető soros volt, tehát a te­metkezések sorrendjében települt be, vagy családok szerint elkülönült sírcsopor­tokból állt-e, eldönthessük, nagyobb, összefüggően feltárt területre lenne szüksé­günk. És természetesen annak ismeretére, hogy a temetkezésül használt domb teljes területét elfoglalta-e a rác temető. A sírok egymástól való viszonylag nagy távol­sága és - legalábbis a feltárt területrészeken - a rátemetések hiánya soros temet­71 KŐHEGYI Mihály leletmentése 1987. RégFiiz Ser.I. No.41. 1988. 78. A Csávoly és Bácsbokod határán fekvő lelőhelyen 11, „ ...szabályos sorokban, de lazán fekvő" sírt tárt fel. Az ólomgyöngy-, bronztű- és gyöngymellékletek alapján a temetőt XV-XVI. századinak tartja. 1 Ma még nem tudjuk biztonsággal, hogy a rác lelőhelyek sorát kiegészíthetjük-e a Mátételke-Borsodi úti lelőhellyel, melyen feltárás soha nem folyt. A falu szélén, ugyancsak a Kígyós ér mentén emelkedő dombon azonban gyakran találtak emberi vázcsontokat és koporsófa-maradványokat. A lakosság „török temetőnek" nevezi a lelőhelyet. Bár Mátételke (Mateovics) nem szerepel az 1598-as két szerződésben, a faluban írott források szerint laktak rácok a XVII. században. A lassan elnéptelenedő település a XIX. század elején még puszta, majd lassan újratelepül, 1890-ben lakóinak száma 791. IVÁNYI István 1907. 76-77.; - Ennek ellentmond, hogy a mai falu temetőjének legkorábbi síremlékei az 1700-as évek közepe tájáról származnak. Piukovics Béla, a település polgármestere szerint Mátételke 1744. óta folyamatosan lakott. Véleménye szerint a Borsodi úti temető a közelben fekvő Ácsa (Acha) magyar település temetője volt. Ezt a távolság miatt nem tartjuk valószínűnek. Ácsa pontos helye egyébként is kérdéses, hányi István pl. úgy vélte: „Ezen Ácsa talán a mai Katymárral azonos, de bizonyosan Katymár és Rigica között volt. " IVÁNYI István 1909. 1.) Úgy véljük, egy hitelesítő ásatás eldönthetné, hogy a Borsodi úton rác vagy templomos magyar temető volt-e. 73 ZALOTAY Elemér 1952. 17-18. 74 KOMÁROMY József ásatási dokumentációja 1953. KJM RA 69.237. 13. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom