Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Kürti László: Családnevek Lajosmizsén
423 Kalocsa Pál, Jobbágyi Mihály, Paróczai András, Szügyi András, Rimóczi Mihály, Kenderesi János, Kállay Antal). A helynevek és foglalkozást takaró nevek mellett a harmadik leggyakoribb névadás a testi jellegzetességekkel, életvitellel és viselkedéssel kapcsolatos ragadványnevek. Sajátosak a bagó, bocskoros, burkus, bűnös, csajtos, dédó, dudoli, fejes, földházi, hegyes, irha, kóczos, kuckós, kutyás, liba, nagyhátú, öreg, pulyka, pőre, pöszke, rigó, piczó (pici?), serke, száraz, szőke, tántikó, tökmag, topa, zacskós. A kutyás, liba, pulyka és rigó nevek a névadás azon gyakori módját jelölik, amikor családnevek között ismertek voltak a - talán metaforikusán használt növény-, és állatnevek. A kuckós, földházi és bocskoros jelölhet egyaránt valamikori foglalkozást, ruhadarabot (lábbelit) viselő személyt, és lakási szokásának megfelelően ismert személyt. Ezek kialakulása már a pusztai életmódvitellel járhatott együtt, és nem kell feltétlenül kun eredetre visszavezetni őket, annak ellenére, hogy az eddigi ismereteink szerint a kunok szintén pusztai pásztorkodást űztek. Szintén sajátságos és ritka a bűnös ragadványnév, amely a XIX. századi iratokban rendszeresen előfordul, és egy család ragadványneveként öröklődik tovább. Előzménye lehet ennek a névnek az az 1764-es perben körözött Bűnöshátú Pál, akit lótól vaj lás miatt kerestek. Az ilyen és hasonló neveknél sejthetünk egyedi ragadványnevet és becenevet is, mint például az ismeretlen eredetű berkó (Bertalan?), csajtos, dédó, mada, pelnik, sirkó, vigyó, és zsóter (zsótér). 28 A lajosmizsei családnevek között vannak más nyelvű etnikumra utalóak is, bár az etnikum és a családnév közötti kapcsolat nem teljesen fedi egymást. 29 Ilyenek a szlávhangzású: Babula, Bosnyák, Bozsó, Cseh, Czigány, Czirják (Kirják) DancsaDanics, Dikovics, Erkli, Gajdácsi-Kajdácsi, Hábencius, Halmavánszky, Hornacsek, Horváth, Hudra, Janits, Köbre, Késik, Koncsik-Koncsek, Krasnyánszky, Kuczek, Marinka, Mernyó, Misovits, Móczó, Myeskó, Németh, Palócz, Pothorszki, Radván, Rajcsik, Ribinszki, Sastyinkszki, Szaszkó, Tóth, Tóth Szivák, Treba, Trecskó, Ulicska (Uhliska) Zsuffa. A korai (XIX, század közép táján) Blayer, Jáger, Pékkel, Penc, Surman, Stakinger és Swankszi, majd pedig a XX. század folymán a Hajdrik, Hochmayer, Hubert, Hund, Kugler, Rumpler és Steiger a sváb származásúak betelepülését mutatja. A családtörténeti kutatásból ismeretes, hogy a XX. század elején beköltözött családok igen vegyes etnikai képet mutatnak, bár az is igaz, hogy a beköltözött családok nagy része magyar etnikumú, vagy ha nem az, akkor igen asszimilálódott. A köztisztviselői Staar család az Arad megyei Madrizest-ről származott. Staar Ottó (1887-1934) már a lajosmizsei születésű, de jászberényi származású, Skulteti Mariát (1889-1926) veszi feleségül. Az Ignits család a DunánJászberény, Hivatalos Tudósítások, 1764. 17. csomó, 70. SZML. A becenevekről lásd HAJDÚ Mihály 1974 és SZABÓ T. Attila 1972 tanulmányait. Erre vonatkozóan lásd AZEVÉDO, Eliane S. 1980. Adatközlő Staar Ottó, 2001.
