Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Kürti László: Családnevek Lajosmizsén

424 túlról került Lajosmizsére. Hasonlóan összetett a Hajdrik (Heidrich) család múltja. Három fiútestvér költözik Lajosmizsére tiszántúli (Törökszentmiklós) szülőhelyükről. x A Rumpler család Jászberényből települt, míg a Kugler család Pest környéki (gödöllői) eredetű. A legújabb (tehát a XX. század húszas éveitől kezdve) nevek között találunk Lestyánszky, Turupuli és más etnikumúakat. Ez a korszak még jobban felduzzasztja az eredeti szegényparaszti és pusztai lakosság jászsági és környékbeli összetételét. A köztisztviselők, értelmiségiek, tanítók, és iparos-kereskedők már egy más társadalmi réteget képviselnek. Igen sok család érkezett a trianoni-szerződés után elszakított területekről. A Vályi család Felvidékről, a Bágyoni Szabó és Веке család Erdélyből, többen pedig, pl. a Major család, Délvidékről. A családnévállomány vizsgálatakor természetesen óvatosnak kell lenni, hiszen sok a magyarosított családnév is. Ennek történelme jól ismert. Voltak családok, akik az 1920-as évek erőszakos asszimilációs törekvések miatt volt kénytelen megválni eredeti családnevétől, de van példa arra is, hogy a család saját akaratát érvényesítette a névváltoztatásban. Ilyenek például az Oláh, és a Czigány név módosítása, magyarosítása. A nem jászberényi eredetű Magyar család - aki telepes őse Magyar József (1875-1947) sokáig a helyi tűzoltóság vezető embere volt - eredeti neve a Michelle volt.

32 Magyar József, aki egyébként Németországban született, az 1900-as évek elején költözik Lajosmizsére, és 1906-ban veszi el a helyi vendéglős leányát, Kántor Gizellát. Hasonló a Geréby család névváltása is. A nagybirtokos Geréby család, eredeti német nevét, Grempsberger, változtatta meg a nemesi cím elnyerésekor. A lajosmizsei Noszlopiak pedig a Greschner-ről magyarosították nevüket.

33 A vitézi címmel többszörösen kitüntetett Ricsováry család eredetei neve Hricsovszky volt és a felvidékről származtak. A Takács és a Mizsey családdal való házasság révén nyerték el a Ricsováry Takács név végleges változatát." Léteztek lajosmizsei családok, akiknek a település fejlődésében kiemelkedő részük volt, de akik kihaltak - például a Tarnay család - és nevüket csak a helynevekben találjuk (pl. Tarnay dűlő, és a belterületi Tarnay utca). 35 A régi pusztai birtokos, de nem pusztai lakosúakról is már csak a helynévanyagból értesülünk (Ehvald dűlő, Pray dűlő, Fridvalszky dűlő), bár a XIX. századi dokumentumokból nyilvánvaló, hogy Jászberény és a környék nagyvárosainak - Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Szolnok, sőt a még messzebbre eső Pest is - vegyes összetételű iparos-kereskedői is 31 A család Törökszentmiklósra Kompoltról és Tarnazsadányról érkezett. Mindhárom település Almássy birtok. Ide a XVIII. században érkeztek a német telepítések következményeként. A Hajdrik családdal kapcsolatosan lásd KÜRTI László 2000/b. 32 Adatközlő Tuba Ervinné, 2001. 33 Adatközlő dr. Kisjuhász Józsefné, 2001. 34 A vitézi címet először Ricsováry Takács András, majd később édesapja Ricsováry Takács József is megkapta. Adatközlő: vt. Ricsováry Takács András, 2002. 35 A család jászberényi származású és már a legelső adólistákban is szerepelnek, de nem mint pusztai, hanem mint jászberényi lakosok. A Tarnay dűlő névadója Tarnay Károly, akinek unokájáról, dr. Tarnay Lajosról (1880-1954), vármegyei árvaszéki ülnökről nevezték el a belterületi utcát.