Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Janó Ákos: Egészségügyi viszonyok a gyermekhalandóság Szankon a XIX. században

240 János 1 hónap f 1882. VI. 23. Lukács 5 év f 1898. VIII. 25. Erzsébet 6 hónap f 1892.

1. 11. Vágó József- Zelei Rozália, 8 gyerek Teréz 2 év f 1893.

1. 13. Sándor 5 év t 1898. XII. 3. Etel 9 hónap f 1896. II. 3. Vida László - Vida Erzsébet, 2 gyerek Mária 6 nap f 1886. VIII. 6. Balázs 11 hónap f 1889.

1.25. Zabái András - Kovács Gelvás Terézia, 5 gyerek István 6 év t 1879. XI. 21. Judit 4 év f 1879. XI. 26. András 10 év f 1887. IV. 3. Imre 7 év t 1887. IV. 6. Terézia ? t 1880. IX. 11. Zabái István - Gyeniz.se Mária, 4 gyerek István lév f 1884. V. 2. Jolán 15 nap t 1888. II. 27. Kálmán 14 nap f 1889. XI. 12. A következőkben azt vizsgáltuk, hogy a gyermekbetegségeket a népi gyakorlatban az egészségügyi ismeretek birtokában, vagy a még élő hagyományos eljárásokkal hogyan igyekeztek gyógyítani. Az ezt követő táblázatban megpróbáltuk felderíteni, hogy az egyes családokon belül történt két vagy több gyermek egyidejű, illetve közvetlen egymás utáni elhalálozásai között feltételezhetők-e összefüggések, amelyek fertőző betegségek vagy járványok következtében történt sorozatos családi tragédiákhoz vezettek. Az, hogy az 1870-es évektől egy-egy családban rövid időszakokon belül több halálesettel találkozunk, nem lehet véletlen, hanem az egészségügyi ismeretek hiánya, a betegségek elleni védekezések elmulasztása vagy elhanyagolása, s nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás rendszerének a többi kiskun pusztákra is jellemző fejletlensége lehet a kiváltó oka. A XIX. század végéig a faluban orvos nem működött, a környékbeli nagyobb helységek nehezen megközelíthetők voltak, de a pusztai lakosság a betegek gyógyításához orvosi közreműködést nem is igényelt. A szüléseket hozzáértő, tapasztalt idősebb asszonyok vezették le. Az első szakképzett bába - Harnóczi Béláné (született 1885-ben) -