Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika: Muzulmán elemek a hódoltság kori rácok temetkezési szokásaiban
97 A KOPORSÓ ÉS A LEPEL SZEREPE A „Mohamed koporsója" kifejezés ellenére „...az iszlám szabályai szerint való temetési szokás a koporsó nélküli, pusztán lepelben történő temetés ", tehát „...a testet a puszta földre fektették." Szabó János Győző szerint „...a késő középkori és újkori kereszténység és az iszlám követőinek temetkezési szokásanyagát nézve a régész számára a fő különbség, a döntő ismérv a koporsóra utaló maradványok megléte illetve hiánya ". Az iszlám vallás nem rendelkezik külön a koporsó használatáról, s ez a tény nyilván azzal van összefüggésben, hogy egyrészt a klasszikus iszlám területek fában igen szegények voltak, másrészt viszont az éghajlati viszonyok a holttest mielőbbi eltemetését tették szükségessé. Annak elkerülésére azonban, hogy a holttest a puszta földbe kerüljön, halotti lepelbe tekerik: „...a muzulmán számára nincs más intelem, mint az, hogy bármilyen útra induljon is, a halotti lepléről gondoskodjon. Vámbéry világit rá a dolog lényegére: 'a turbán, amint tudjuk, azon halotti lepedőt jelenti, melyet minden jámbor muzulmánnak folytonos memento móri gyanánt kell fején hordania. A Korán csak hét rőfnyi halotti lepedőt (kefén) parancsol, de a jámborok túltesznek e rendeleten, és néha 4-6 lepedőt, azaz 28-42 rőfdulbentet hordanak fejükön. " Miután a szükséges rituális mosdást elvégezték, a halottnak „legelsőként turbánnal csavarják be a fejét, lábait szorosan egymás mellé húzzák, kezeit a törzse mellé vagy keresztben a mellére teszik, hogy a hullamerevség beállta után könnyebben beleférjen a koporsóba, 'rendesen menjen Isten színe elé'. Leteszik a földre, hogy nyugodtan, egyenesen feküdjön, mint majd a sírban fog. " 21 Bizonytalan, hogy a halottak beburkolásával, azaz a halotti lepellel van-e összefüggésben Gaál Attilának a Dombóvár-békatói temetőben tett megfigyelése: „...mi csupán azt a négy esetet észlelhettük, amikor gyékényből vagy sásszerű anyagból készített lepedőbe burkolták be, vagy ilyennel takarták le a halottat. " J Kérdés, hogy ebben az esetben valóban erről, vagy magának a padkakoporsónak letakarásáról van-e szó, ahogy arra lentebb még kitérünk. „Az a hit, hogy Mohamed koporsója ég és föld között lebeg, a moszlimok között ismeretlen. Európában az újkor eleje óta általánosan elterjedt. [...] A keresztények, akik a törökök hatalmától rettegtek, Űrnapján bábjátékot rendeztek, amelyben a mohamedán törökök játszották a szenvedő fél szerepét. [...Ja koporsót felfüggesztették, alája petárdát helyeztek, amely az adott jelre a püspök jelenlétében elsült, s a koporsót és az alatta elhelyezett török babokat a levegőbe röpítette. Aki bizonytalan helyzetbe került, arra azt mondták, hogy úgy lebeg, mint ez a 'Mohamed koporsója'. " GERM ANUS Gyula 1984. 200. BARTHA Júlia 1996. 33-35. MAZAHÉR1, Aly 1989.70. SZABÓ János Győző 1983. 91. BARTHA Júlia 1998.71. BARTHA Júlia 1996. 23-24. GAÁL Attila 2002. 211-212.
