Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Kürti László: Családnevek Lajosmizsén
427 használatkor hozzátették „a Kislőrinczék családja" (Kiss Lőrincz Mihály) vagy a „Kispálék családja" (Kiss Pál József). Ugyanekkor már nyolc Kovács nevű birtokost tart nyilván Jászberény városa, akik pusztai birtokaik után kötelesek adót fizetni. Neveik között igen sok a ragadvanynév (nagy, dudás, lagzi, vékás). Ugyanakkor nem mondhatjuk ezt el a Kocsis családnévről. Az 1854-es adónévsorban már négy pusztán lakó Kocsis adófizető van, de egyiknél sem szerepel harmadik, vagy ragadvanynév. A halmozottan nagy megterheltségű Baranyi név (1854-ben már nyolc ilyen nevű pusztai birtokos van), mellett csak a Bakacsi melléknév használatát ismerjük megkülönböztetőként. Hasonló a helyzet a Bartal névnél: 1854-ben öt Bartal nevű pusztai birtokosról tudunk, de egyiknél sem találunk mellék- vagy ragadványnevet. Az ötszörösen halmozott Kollár családnévnél két mellék- vagy ragadványnevet ismerünk (benei, kis juhász), a négyszeresen halmozott Kisjuhász (Kis Juhász) névnek, pedig nincs további megkülönböztetése csak a kor (öreg, ifjú), hasonlóan az Ördögh családnévhez. Ötszörösen halmozott a Krasnyánszki családnév is, de mellék-, és ragadvanynév egyik családnál sem lett feljegyezve a XIX. századi dokumentumokban. A Muhari név hatszorosan halmozott, de náluk is csak a kor megkülönböztetés szerepel a nevek mellett. A hétszeres megterheltségű a Mizsei (Mizsey) névnél már több mellék és ragadvanynév is szerepel. Ennél a névnél lehet tapasztalni az „i" és az „y" használatát, de csak a huszadik században. Az 1854-es adófizetők névsorában minden név csak Mizseiként van feltüntetve. A névvel viszont párosul több megkülönböztető név (Piroska, koczka), vagy pedig a harmadik keresztnévvel kibővített családnév. Az Oláh családnév hatszorosan halmozott. Ennél a családnévnél is megjelenik a melléknévhasználat (Kollár, liba, berényi, ifj. és öreg). Nyolcszorosán halmozott a Pető családnév, de a kor megkülönböztetésen kívül nem találunk semmilyen mellék, vagy ragadványnevet. A Nagy családnév ötszörösen halmozott - tehát öt külön birtokos van feltüntetve viszont igen jellegzetes és sajátos mellék- és ragadványneveik vannak. Az 1854-es adófizetők névsorában öt Pintér szerepel, tehát az átlagosnál kissé terheltebb. A jászberényi eredetű névhez a fújó és a Juhász mellék-, illetve ragadvanynév járult. A Juhász Pintér família büszke jász mivoltukra. 39 A családi hagyomány szerint a Juhász nevet a foglalkozás miatt kapta az egyik ős. A Sárköziek közül öt szerepel birtokosként 1854-ben. Nekik sem sikerült melléknevükre bukkanni, az egyetlen egy „serke" becenéven kívül, ha egyáltalán volt más is nekik. Szintén kiemelkedő a Szórád nevezetű birtokosok száma: összesen heten vannak feltüntetve, de melléknév vagy ragadvanynév egyiknél sem található. Összefoglalva a fentieket több figyelemfelkeltő érdekességet tapasztalunk. A középkori nevek vizsgálata, a ma még ismeretes levéltári források tükrében, igen 39 A nagycsalád adatközlői voltak: Nagy János, Juhász Pintér Márkus Juhász Pintér Pál, és Tengölits Istvánné, 2000-2002.
