Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Kürti László: Családnevek Lajosmizsén

428 csekély eredménnyel kecsegtet. A török harcokban (főleg 1592, a tizenöt éves háború után) elmenekült lakosság a környék biztonságosabb településein szétszóródott. Az ez utáni időszak már jóval több anyagot szolgáltat, de itt a birtokviszonyokból kifolyólag, már három város - Kecskemét, Nagykőrös, Jászberény lakosságának névanyagával kell számolnunk. Az elemzésből az is nyilvánvaló, hogy vannak sajátságosan jászberényi eredetűnek tartott családnevek, de ezek nem feltétlenül Jászberényből származott családok. Vannak viszont teljesen általánosan ismert magyar családnevek, amelyeknél viszont minden kétséget kizárólag lehet bizonyítani a család jászberényi, vagy jászsági eredetét (pl. a Buday család). Érdekes az a probléma, amely a halmozottan nagyszámú családnevek, és a mellék-, és ragadványnevek használatát jellemzi. Tudunk ilyen nevekről, de ezek szinte kivétel nélkül melléknevek nélkül ismeretesek (pl. Bartal). Ami a mellék- és ragadványnevek halmozottságát illeti érdemes kihangsúlyozni, hogy a legnagyobb számmal a Kis, Kovács, Szabó, Tóth és Varga - tehát a legáltalánosabb - nevekhez kapcsolódnak. A családnevek történelmét vizsgálva meg kell jegyezni, hogy a régi vagy régies nevek egy része él már csak a családok legtöbbjénél. Megfigyelhető, hogy a XX. század második felében megkezdődött egy családnévanyag növekedés.

40 Ugyanakkor a régiesebb nevek és a mellék-, illetve leánynevek leegyszerűsítése, elhagyása is megkezdődött. Ennek egyik oka volt a sztálinista nyelvújítási gyakorlat és a régiesnek, parasztinak vagy kulákhagyománynak minősített rokonsági rendszert illusztráló nevek elhagyása. Az előnevekkel egyetemben a régies írásmódot is hanyagolni kezdték. Lajosmizsén a Juhász Pintér egyszerűen Pintér lett, a Lesi Molnár már csak L. Molnár, a Lagzi Kovács család nagy része már csak L. Kovácsként ismeretes, a Koskár Kovács, pedig K. Kovácsként él tovább. Érdekes, hogy a vezetéknevek és a keresztnevek változása nem szűnik meg. A huszadik század 1930-as, 40-es éveiben történik például a változás a Kis Juhász családnévben. Ekkortól kezdve szűnik meg két külön tag elválasztása és találkozunk egyre gyakrabban a Kisjuhász megfelelőjével. A kulturális változással a kereszt- és családnevek, valamint a bece- és ragadványnevek is új és új jelentést és változatosságot nyernek. A régies családneveknek eredetét, vagy helyességét a helybeliek nagytöbbsége azonban ritkán tudja, a rövidített betűkre legfeljebb csak találgatásokkal próbálkoznak (pl. D. Németh). Pedig a sajátos névadásnak és a névadással járó hagyománynak, amint azt ez a tanulmány is bemutatta, megvannak a történeti előzményei. 40 Ez valamennyire megegyezik B. GERGELY Piroska kalotaszegi vizsgálatával, amelyben arról értesülünk, hogy „A Kalotaszegi családnévállomány e században (Jankó felmérése óta) jelentékenyen felduzzadt". 1981 80.