Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

392 fiam már házad, kocsid lesz a fóliázásból. így abbahagyta az iskolát. " A gyerekekkel szemben támasztott alapvető szülői elvárás a szorgalom, a gazdaságba való minél korábbi és minél intenzívebb bekapcsolódás. A szülők, ha abbahagyni és átadni készülnek a gazdálkodást, rendszerint fiaiknak adják át. Gyűjtéseim során még nem találkoztam olyan gazdasággal, amit lány örökölt volna meg. Mivel a gazdaság optimális működéséhez a legkisebb segítség is igen sokat jelent, ezért a szülőket, a nagyszülőket, rendszerint az idősebb rokonokat is próbálják bevonni a munkába, akik vigyáznak a gyerekekre, segítenek a munkások ellátásában, a szedésben és a retekcsomózásban. Segítségükért természetesen nem kérnek és nem is kapnak pénzt, csak ellátást, és egy kisebb mennyiséget az éppen termelt zöldségekből, vagy a megmaradt palántákat saját gazdaságuk számára. 5. Idegen munkaerő alkalmazása a, Az „ asszonybrigádok" Alkalmi munkát rendszerint azok vállalnak, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképzetséggel és ennek hiányában gyakran állandó munkahellyel sem, munkanélküliek, kis fizetésűek, nyugdíjasok, a nyári időszakban diákok. A női bérmunkások közül sokan önellátó gazdaságuk mellett kizárólag alkalmi munkákból tartják fenn magukat. Állandó munkahellyel nem rendelkezve, bandákba verődve járják sorba a libásokat, fóliásokat. Az „asszonybrigádok" tagjai számon tartják és értesítik egymást, ha munkalehetőség van. A legszorgalmasabbakat egymásnak kommendálják, ajánlják be a gazdák. Sajátos függési rendszer is kialakult, mert a fóliások bizonyos fokú állandóságra törekszenek. Minden gazdának megvannak a jól bevált munkásai. így beszélt erről az egyik asszony: „Nincs mese, ha szombat van, ha vasárnap, menni kell, mert legközelebb nem hívnak. " Az asszonyokat elsősorban palántázni, pikírozni, kötözni, szedni, csomózni hívják, tehát a finomabb kezet igénylő munkákhoz. Sok esetben a gazda vagy a gazdasszony is velük dolgozik, közben felügyelve a munkát. Fizetésük előre megbeszélt, kialkudott órabér. Ez Kunszállás környékén nagyjából egységes és évente változó, így például 2001 nyarán 200 Ft körül mozgott. A gazda által be nem tartott fizetési feltételekről az asszonybrigádok kapcsán még nem hallottam, hiszen azt a falu közvéleménye biztosan kibeszéléssel szankcionálná. Emellett, ha a gazda olyan, a bérmunkások kapnak ebédet, kávét, üdítőt is. Az ital elfogyasztása mindig egy közös pohárból történik. Ebből a pohárból még kevés gazdát láttam inni. A gazdák mindig a nap végén fizetnek, még a munkavégzés helyén, hiszen az a biztos. A gyakorlottabb, munkában jobban jártas asszonyok gondosan ügyelnek arra is, hogy rétegesen öltözködve, meleg ruhákkal felszerelve induljanak el, hiszen a munkavégzés bármilyen rossz körülmények között történhet. Tavasszal fűtetlen, huzatos, hideg garázs-