Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

391 vésbé számíthatnak, mivel ő a fodrász szakmát választotta, így csak munkaidő után kapcsolódik be a gazdaságba. Mindenki azon a területen veszi kezébe az irányítást, amihez a legjobban ért, amiben a leggyakorlottabb. A nők az igényesebb, finomabb, több szépérzéket és kézügyességet kívánó munkáknál kerülnek előtérbe, esetleg jó beszédtehetség esetén piacozni járnak a férjükkel. Többnyire ők tartják kézben a háztartást, a gyermeknevelést és az önellátást biztosító gazdaságot. A nők szerepe, ahogy már arra a meghonosodás folyamatánál is rámutattam, a fóliás gazdálkodás története során végig a termelésben való állandó jelenléttel függött össze. A férfiakra jellemzőbb a fóliás gazdaságokban az általános koordinálás, felügyelet, munkaszervezés. Ok végzik a nagyobb fizikai erőt igénylő és a műszaki érzéket kívánó munkákat, tehát a karbantartást, a cipekedést, a rakodást, az áruszállítást, a növényvédelmet és az értékesítést. Természetesen szükség esetén mindkét nem elvégzi a másik munkáját. Erre példa, hogy sok az olyan kertészet, ahol a férj betegsége vagy halála miatt a feleség volt kénytelen továbbvinni a gazdaságot, amely ugyanolyan sikeres maradt, mint előtte volt. A fóliás családokban a gazdaság érdekeinek megfelelően a gyerekeket már elég korán a nagyszülők, idősebb asszonyok felügyeletére bízzák, vagy a testvérek egymást pesztrálják, hogy az anya minél hamarabb munkába állhasson. Elrettentő példaként emlegetnek Kunszálláson egy olyan családot, akik kikötötték a lábánál fogva a járókához egy éves forma kislányukat, hogy ne csináljon semmi haszontalanságot, amíg ők a fóliában dolgoznak. Mivel nem figyeltek rá, beszorult a járóka alá a gyermek lába, aminek maradandó egészségkárosodás lett a következménye. A munkába való belenevelést is egészen fiatalon kezdik, a gyermek minden munkában részt vesz korának és képességeinek megfelelően. Segít madzagot darabolni a kötözéshez, gyomlál, húzgálja a slagot a locsolásnál, odaviszi az apjának a kért szerszámot, számolja a ládákat. Ha a munka úgy kívánja, akkor akár a házi feladat rovására is ki kell vennie a részét a gazdálkodásból. Lépésről lépésre tanul bele a fóliázásba, egyre több munkát önállóan is elvégez. A nagyobb gyerekek ösztönzésül részt kapnak a haszonból, idővel pedig saját fóliarészt, fóliát. Gyakori, hogy már a jogosítvány megszerzése előtt autót, teherautót vezetnek a gazdasági telephelyen, ellenőrizetlen földutakon, mivel a szállításba is be kell segíteniük. Korán szereznek jogosítványt, és kapják meg szüleiktől az első, rendszerint „nyugati típusú" személygépkocsijukat. A hasznosság elvét követve pályaválasztásuknál előtérbe kerülnek a mezőgazdasági iskolák, gépszerelői, növénytermesztői szakok. Az egyik anya így mesélt erről: „A fiam nem tartozott ugyan a legjobb tanulók közé, de felvették Kecskemétre a kereskedelmi iskolába. Másodikos volt, amikor az apja elkezdett neki magyarázni, hogy mire az osztálytársaid végeznek, neked addigra A nők családi munkamegosztásban betöltött szerepéről ír: JACOBEIT, Sigrid 1981. 60-103.