Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

360 a primőrzöldség-termesztés története, a fóliázás lehetséges előzményei, a fekete­munka, a nagybani zöldségpiacok vizsgálata. A sok újabb nézőponttal való gazda­godás további kutatásra ösztönöz, hiszen hat éve olyan óriási munkába kezdtem, ami mostanra is csak részeredmények felmutatását teszi lehetővé. I. A KUTATÁS ÉS A FELDOLGOZÁS MÓDSZEREI Dolgozatom alapját azok az ifiterjúk képezik, amelyeket 1998 és 2002 között, hat év leforgása alatt készítettem fóliás kertészekkel, családtagjaikkal, munkásaik­kal, zöldségfelvásárlókkal, kereskedőkkel. Számos módszertani nehézséggel kellett szembenéznem, mivel már időpontot sem volt könnyű találni a beszélgetésekre, hiszen a megfeszített munkatempó nem teszi lehetővé „a haszontalan csevegést." Interjúim többségét így a téli időszakban, a holtszezonban készítettem, amikor ki­csit leállnak a munkával. Másik ismeretszerző forrásom volt a fóliás kertészetek­ben, piaci árusként végzett alkalmi munka, a résztvevő megfigyelés. így akadályok nélkül pillanthattam be a gazdaságokba, és kérdés nélkül is beszéltek a fóliások és munkásaik. Igyekeztem tekintetbe venni a falu lakossága által alkotott véleménye­ket, híreket, pletykákat is a fóliásokról, bár nem mint elsődleges és kizárólagos for­rásokat. Mivel a fóliázás esetén olyan gazdasági tevékenységről van szó, ami ál­lami ellenőrzés alá esik, és amelynek számos illegális vonatkozása is van, ezért néhány ehhez kapcsolódó információ bizalmas kezelését kérték adatközlőim. Sok esetben gátolta információszerzésemet a munkaadók és munkásaik közötti alá- és fölérendeltségi viszony is. Ilyenkor jobb híján tényleg csak a faluban terjedő hírek alapján indulhattam el. A termelési mód megismeréséhez és a technológiai fejlődés nyomon követé­séhez mezőgazdasági szakkönyveket, szaklapokat hívtam segítségül. Agrár szak­emberekkel konzultáltam, és rendszeres látogatója vagyok a mezőgazdasági tan­folyamoknak (biogazda, értékesítési), kiállításoknak, bemutatóknak. A jelenség elterjedtségéről a statisztikai adatok tájékoztattak. A munkaszervezet interjúkon keresztül való feltérképezése mellett a történetiség felőli megközelítés volt a leg­nehezebb, hiszen egy eddig még szinte kutatatlan témáról van szó. A gazdaság­történeti, néprajzi, kertészeti, helytörténeti, szociológiai irodalom mellett igyekez­tem a levéltári forrásokat is beépíteni dolgozatomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom