Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

361 II. A FÓLIÁS GAZDÁLKODÁS MEZŐGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSE A zöldséghajtatás és a fóliázás jelentősége ,yA zöldségfélék lágy szárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint, ásványi sót, íz és zamatanyagot tartalmazó növények. " Életfunkcióink normális fenntartásához nélkülözhetetlen anyagokhoz juttatnak bennünket. Tsötönyi Márton 1831-ben íródott kertészeti munkájában így ajánlja számunkra a zöldségfogyasztást, bár megállapításait valószínűleg nem támasztják alá táplálkozástudományi vizsgálatok, mégis megszívlelendőek lehetnek: „A ' szorgalmatos kertészséget nem tsak úgy lehet gondolni, mint a boldogságnak egyik eset, a' bövölködésnek tárját, hanem a' közönséges állati s emberi életnek, éltető erejével, tisztító nedveivel kész orvosságát, hosszabbitóját, sőt úgy, mint a ' vér és indulat mérséklőjét. Hibáznak a ' heves vérű, lobbanó indulatú emberek s nemzetek, midőn tüzes mérsékletek tsendesítésére, gondolkozások szebb formálására, közönségesebb eledelül a' zöldséget nem választják. "

3 A táplálkozáskutatók szerint a zöldségfogyasztás mértéke szoros összefüggésben áll egy adott társadalom életszínvonalával, az egy főre jutó jövedelemmel. Az egészség megőrzéséhez szükséges napi adagunk 350 gramm/fő lenne, a hazai átlag ennek jóval alatta marad. Éghajlatunk a friss zöldségfélék fogyasztását csak hat hónapon keresztül teszi lehetővé. A téli, kora tavaszi és késő őszi hónapokban tartósított vagy tárolt zöldségféléket vagyunk kénytelenek fogyasztani, amelyek táplálkozási értéke lényegesen kisebb. A zöldséghajtatás, és ezen belül is a műanyag fóliával borított termesztő berendezések széles körű elterjedése lehetővé teszi számunkra a friss zöldségfogyasztás időszakának meghosszabbítását. Mitöbb, a fűtött fóliák és üvegházak egész évben friss zöldséget biztosítanak.

5 III. STATISZTIKAI ADATOK A FÓLIÁS ZÖLDSÉGTERMESZTÉSRŐL A 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (a továbbiakban ÁMÖ) adatai szerint Magyarországon a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya az elmúlt évtizedben fokozatosan csökkent. Folyó áron számolva a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) a mezőgazdaság 1999-ben 4,2 százalékkal járult hozzá, az összes foglalkoztatottakon belüli aránya 2000-ben pedig 6,5 százalék volt. Ezt támasztják alá a 2000. évi ÁMÖ adatai is, amely szerint az ország 3157 településén a népesség több, mint egyötöde, azaz 2 millió fő végzett az egyéni gazdaságokhoz kapcsolódó 2 BALÁZS Sándor 1989.6 3 TSÖTÖNYI Márton 1831. 76. 4 BALÁZS Sándor 1989. 9. A szerző szerint évi átlagos zöldségfogyasztásunk 75 kg/fő alatt van, ami évi 75 000 grammnak és napi 205 grammnak felel meg. 5 BALÁZS Sándor 1989. 9-19.