Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
História - Bánkiné Molnár Erzsébet: A redimált föld sajátosságai Kunszentmiklóson
218 Kálvinista Mihály földtulajdonossá válása azt példázza, hogy a XVIII. század végére olyannyira megnehezített földszerzéssel szemben a redempció idején még minden jászkun kerületi lakos válthatott földet. A redempciós levél minden kerületekben élőt szabaddá tett, s lehetőséget adott számukra a földváltásra. Aki tehette élt a lehetőséggel. így tett öreg Juhász István „ki kálvinistának neveztetett arról, hogy Jberény környékén szolgálván, ahol több Kálvinista Juhász találtatott ott neveztetett Kálvinista Juhásznak, mellyet nevezett maradéki megtartottak mind eddig. A ráczok bé ütése meg szünése után ide vissza kerülvén Redemptiokor váltott 4 lécz földet, Kerekegyházi portiot 12 fi 75 dénárért és ezekkel járó Szánkót." Két fiára Mihályra és Istvánra már csak két-két léc föld maradt és a szanki portio töredéke, a többit apjuk kénytelen volt eladni. A fiúknak még így is olyan helyzetet teremtett, ahonnan a redemptusi előjogok segítségével ismét gyarapodhattak. Természetesen csak akkor, ha élni tudtak előjogaikkal, és ügyesen gazdálkodtak. FÖLDHASZNÁLAT A jászkun szabadság a földhasználatban több korlátozást szenvedett el, mint a földtulajdonlásban vagy a földforgalmazásban. Tüzetesebben vizsgálva a tulajdonosok földhasználati szabadságát meg kell állapítanunk, hogy a korlátozások döntő többsége önkormányzati hatáskörben keletkezett. Vagyis az egyéni autonómiát alárendelték a közösségi autonómiának. Azokban az esetekben, intézkedésekben, amelyekben a közösségi autonómia érvényesítése túlzottan megsértette az egyéni autonómiát, legtöbbször a politikai hatalmával visszaélt redemptus érdekvédelem túlburjánzását láthatjuk. Ilyen helyzetekben kellett a Jászkun Kerület közgyűlésének beavatkoznia, ha a közgyűlési beavatkozás nem hozott megfelelő eredményt, akkor a nádor döntött. A redempciót követően a szántónak kijelölt belső léc földeket háromnyomásos művelési módjuk után calcaturás földeknek nevezték. A határközösségben művelt szántókból egy léc föld megvásárlása valójában háromszor egy léc területet jelentett. Amikor pl. Mező György 1809-ben megvásárolta egy léc örökföldjét, az adásvételi szerződésbe beleírták, hogy az egy léc föld megy mind a három kalkaturában összesen három lécet tészen. Vagy más megfogalmazásban Szappanos István redemptus 1809-ben „egy lécz allya szántót (vett) minden Calcaturában a kiosztott kaszálón kívül". 23 A nyomásos földek között forgó rendszerben nyilas földeknek osztottak bizonyos részeket: ilyen volt a Túri rét, Lapos rét, Rutcza rét, Szabad rét, Kígyós. Kenderföldet Tömpörhegyen, Bakérháton, Bábonyon a Templom Telekin 22 BKML. Kunszentmiklós örökvallási jkv. 1807-17. 46. lp. 23 BKML. Kunszentmiklós örökvallási jkv. 1807-1817.
