Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Bánkiné Molnár Erzsébet: A redimált föld sajátosságai Kunszentmiklóson

CUMANIA 18., KECSKEMET, 2002 207 BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A REDIMÁLT FÖLD SAJÁTOSSÁGAI KUNSZENTMIKLÓSON Az 1298:57. te. kimondta, ha a nemes a földbirtokát el akarja adni, előbb köteles azt vételre testvéreinek, nemzetségének, szomszédainak felajánlani, akik a közbecsűn megállapított árért megvehetik. 1351-ben az Aranybullát megerősítő törvény rögzítette, hogy a birtok, fiú leszármazottak nem létében a nemzetségre vagy a királyra száll! Az ősiség 1848-ig jogfolytonos volt, s a nemzetségi öröklés jogára és a jus regium-ra vezethető vissza, amelyek az Aranybulla kivételével minden Árpád-kori törvényben ott vannak. Az 1848. évi áprilisi törvényekig a magyar feudális jog nem ismerte a földtulajdon feletti korlátlan rendelkezés jogát. 1848 előtt a földtulajdonos elsődlegesen haszonélvezője birtokának, s elidegenítési és örökítési joga korlátozott volt. A feudális tulajdonjog alól az 1745-ben megváltott koronabirtok, a Jászkun Kerület földje sem kivételezett. A megváltott föld tulajdonlásának és birtoklásának mégis kialakultak olyan helyi sajátosságai, amelyek a redempció megvalósítási módjából, a jászkunok számára kiadott jogszabályokból és a szokásjogból fakadtak és szentesíttettek. Az 1745. május 6-án kiadott kiváltságlevélben Mária Terézia királynő engedélyezte a jászkunok meg váltakozását a földesúri függés alól. A végbement megváltást nevezzük jászkun redempciónak, a jászkun föld és a jászkun szabadságjogok visszavásárlásának. A redempeionális levél kötelezettségeket rögzítő és jogokat engedményező paragrafusai közül most a Jászkun Kerület földjére vonatkozókra koncentráljunk, s tekintsük témánk alapkövének. A kiváltságlevél ötödik szakaszában az olvasható, a kerületekhez jogosan és régóta tartozó községeiket és pusztáikat (név szerint felsorolva) „amennyiben ezek vagy ő általok, vagy a mi mondott rokkant katonáink háza által eddig valósággal birattak, élni és használni, azonban nem elidegeníteni bírjanak hatalommal." A megváltás tetemes költségét a jászkunok kölcsönökből fedezték, amit a települések és a kerületek vettek fel.

3 A kincstár még 1745-ben megkapta a váltságösszeget. A kölcsönöket azonban vissza kellett fizetni s ez már teljességgel a lakosságra hárult. A redempció terheinek kifizetése nyomán a Jászkun Kerületben fokozatosan átalakult a földbirtoklás. 1 HUSZTI Dénes 1937. 2 GYÁRFÁS István 1883. 52. 3 В AGI Gábor 1995. 23.