Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Bálint Marianna–Bató Szilvia: Kelebia régészeti topográfiája és településtörténete I.

CUMANIA 18., KECSKEMET, 2002 125 BÁLINT MARIANNA - BATÓ SZILVIA KELEBIA RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA ÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE I. Bevezetés A Duna-Tisza közének régészeti kutatása több okra visszavezethetően nem tartozik a legintenzívebben kutatott területek közé. Egyrészt a terület természeti viszonyairól, így az emberi megtelepedés lehetőségeiről is toposzok élnek a szakmai közvéleményben,

1 másrészt nem folytak olyan mérvű beruházások, amelyek szükségessé tették volna leletmentések folytatását. A területen élt népesség írott forrásokkal nem rendelkező történetének megismeréséhez a legtöbb és legsokrétübb információt a régészeti topográfia nyújtja, egy adott terület településhálózatának a vizsgálata pedig csak terepbejárással végezhető el. A régészeti terepbejárás olyan gyors és olcsó régészeti módszernek tekinthető, amely megbízható adatokat szolgáltat egy adott terület benépesedésére vonatkozóan. A Duna-Tisza közéről élő elképzelések - melyek szerint emberi megtelepedésre alkalmatlan cáfolatának egyetlen módja az egykori településnyomok felkutatása. Mindezek felismerése vezetett az egykori kiskunhalasi járás régészeti topográfiai munkálatainak elkezdéséhez, és ennek keretében került sor Kelebia közigazgatási területének régészeti terepbejárására. A topográfiai kutatás előzményének tekinthető Ásotthalom régészeti topográfiájának elkészítése.

2 Az ott tapasztalt lelőhelysűrűség, a lelőhelyek térbeli elrendeződése, és a neolitikus lelőhelyek előfordulása alapján a Körös-ér felső szakaszának és az Ásotthalommal szomszédos területeknek a terepbejárása is szükségessé vált. A most elkészült munka része az OTKA F 029-944 számú, Régészeti topográfia a történeti Kiskunhalas K-DK-i területén című kutatási programnak, amelynek témavezetője Gallina Zsolt. A terepi munkára 1999-2000. során négy szezonban került sor, ezt megelőzően a múzeumok adattári anyagának, illetve az irodalmi adatoknak a feldolgozása történt meg. A munkát nehezítette, hogy Kelebia területén szisztematikus régészeti kutatás nem folyt, valamint a település korábban a bajai múzeum gyüjtőkörzetéhez tartozott, csak a közelmúltban került át a földrajzilag sokkal közelebbi kiskunhalasi gyűjteményhez. Emiatt a dokumentáció csak egy része található a kiskunhalasi múzeumban, az 1970-es évek előtt folytatott helyszíni szemlék, leletmentések, ásatások anyagai a Baján találhatóak. így a bajai múzeumban őrzik Zalotay Elemér ' BÁLINT Marianna 2000. 170. 2 BÁLINT Marianna 1997; 1998.