Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Kovács Zita–Aszalós Endre: Egy bajai mecénás, Dr. Aszalós Imre műgyűjteménye
343 1940-es években úgyszólván minden jelentősebb XX. századi irányzat és csaknem valamennyi kiemelkedő művészegyéniség képviselve volt. A város földrajzi helyzetéből következően természetesen elsősorban az úgynevezett „alföldi mesterek" Tornyai János, Koszta József, Rudnay Gyula alkotásait találhatjuk meg. De meglepően gazdag anyag reprezentálja olyan jelentős mestereink életművét is, mint az élete utolsó éveit Baján töltő Nagy István, illetve Aba-Novák Vilmos, Rippl Rónai József, Egry József, В erény Róbert, Ferenczy Noémi, Derkovits Gyula, Barcsay Jenő, Kmetty János vagy Szőnyi István, akiket nem fűztek közvetlen szálak Bajához. Megállapítható, hogy a húszas, harmincas évek műgyűjtése során Baján a legtöbb esetben olyan gyűjtemények jöttek létre, melyeknek nagyobb részét egyegy festő művei alkották. Ilyen jellegű magángyűjtemény volt dr. Aszalós Imréé is, aki Nagy István alkotásainak rendszeres vásárlásával alakította ki értékes kollekcióját 3 . EGY KORTÁRS GYŰJTEMÉNY ALAPKÖVEI Baja város egyik legnagyobb, méltán számon tartott magángyűjteménye dr. Aszalós Imréé (1897-1973) volt. Aszalós Imre, uradalmi béres gyermekeként született 1897-ben Hajdúnánáson. A családi környezet - Aszalós Imre szavaival „mintha be lett volna oltva művészet ellen". A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanuló kisdiák ennek ellenére hegedülni tanult a zeneiskolában, s már korán átlagon felüli érzékenységet mutatott a művészetek iránt. A képzőművészettel azonban csak az orvostudományi egyetem elvégzése után került közelebbi kapcsolatba. Az I. világháború eseményei, illetve katonai szolgálata miatt egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdte (1916-1917), Budapesten folytatta (1919-1921), végül Debrecenben fejezte be (1922). A fővárosban eltöltött évek alatt lehetősége nyílt az ismert múzeumok látogatására 4 . Debrecenbe visszatérve - orvosi pályája első éveiben - Sennyei Oláh Istvánnal és Holló Lászlóval kötött barátságot. A képzőművészet iránti vonzódását nagymértékben determinálta a két barát, Senyéi és Holló barátsága. Aszalós Imre visszaemlékezéséből tudjuk, hogy gyűjtői céllal vásárolt első képe 1924-ben Holló László Téli reggel című olajfestménye volt. Megállapítható tehát, hogy a tudatos gyűjtőtevékenység 1924-ben indult. A fokozatosan bővülő kollekció 1924-1928 között elsősorban Senyéi-, Holló-, Félegyházi-, Káplár Miklós-művekkel (helybéli festők munkáival) gyarapodott. 5 3 Dr. Aszalós Imre műgyüjteményében összesen 111 db Nagy István alkotás volt található. 4 Erről Aszalós maga ír Gerlőtei Jenőhöz szóló levelében: „...az ország számottevő múzeumait, képgyűjteményeit nagy szeretettel nézegetem." 5 Az első néhány évben több jelentéktelen mü is bekerült a gyűjteménybe. Ennek magyarázata Aszalós Imre szavaival: „...amint Munkácsy vagy Szinyei mindezideig nemzetünk egyik legnagyobb művésze, Káplár a Hortobágy legnagyobb festője."
