Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Kovács Zita–Aszalós Endre: Egy bajai mecénás, Dr. Aszalós Imre műgyűjteménye
344 Dr. Aszalós Imre 1924-ben feleségül vette a hajdúszoboszlói középbirtokos családból származó, Czeglédy Emmát. A házasság kiszélesítette anyagi lehetőségeit: 1926-ban mint ösztöndíjas tanársegéd a leipzigi szemklinikára került, s ez idő alatt bejárhatta Európa több híres képtárát, köztük a drezdait és a münchenit is. A németországi utazás nagymértékben kitágította Aszalós Imre képzőművészeti látókörét. Hazatérése után élete döntő módon 1928-ban változott meg, amikor Bajára költözve a Városi Kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa lett. Bekapcsolódott a város társadalmi életébe: barátságba került az Éber családdal, a Liszt Ferenc Kör tagja lett, ugyanakkor morális kötelességének érezte, hogy bajai festőktől is vásároljon műveket: Ágoston Vencel 6 , id. Éber Sándor 7 , ifj. Éber Sándor 8 , Miskolczy Ferenc 9 művei ekkor, 1930-1934 között kerültek gyűjteményébe. Aszalós Imre egzisztenciája rövid időn belül megszilárdult, anyagi lehetőségei nagymértékben erősödtek, így az 1930-as évek elején nagyobb lendületet kapott gyűjtői tevékenysége is. AZ ASZALÓS-GYŰJTEMÉNY SZELLEMI MECÉNÁSAI: FÜLEP LAJOS, NAGY ISTVÁN ÉS OLTVÁNYI IMRE Aszalós Imre gondolkodásának, ízlésének, látásmódjának alakulására Oltványi Imrén kívül két személyes kapcsolata is jelentős hatást gyakorolt: az egyik Fülep Lajos (1922-1927 között a Bajai Református Egyházközség lelkipásztora, aki Bajáról való távozása után vissza-visszajárt a városba), a másik Nagy István volt. Fülep Lajossal való kapcsolata 1930 után egyre ritkult, majd egyoldalúvá vált 10 . Nagy Istvánhoz fűződő barátsága 1934-ben kezdődött. Ifj. Éber Sándor 1934-ben mutatta be Aszalós Imrét az akkor Baján letelepedő Nagy Istvánnak, akihez 1937ben bekövetkezett haláláig mély tisztelet és őszinte barátság fűzte. Amennyire anyagi helyzete engedte, vásárolt egy-egy Nagy István-képet. így indult el a rendszeres és tudatos Nagy István-gyűjtés. Nagy István és családjának élete a Baján való végleges letelepedést (1933) követően is szüntelen küzdelem volt a megélhetésért, a biztos egzisztencia megteremtéséért és nem utolsó sorban művészetének bajai társadalmi elismertetéséért. 6 Ágoston Vencel (1895-1946) a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet. Baján dolgozott haláláig. 7 Id. Éber Sándor (1878-1947) a Mintarajziskolában Székely Bertalan tanítványa volt. Elsősorban mint freskófestő ismert. 8 Ifj. Éber Sándor (1909-1985) a képző-, és iparművészet több területén dolgozott. Legfőbb kifejező eszköze a pasztell. 9 Miskolczy Ferenc (1899-1994) festőművész 1933-ban telepedett le Baján. Jelentős szerepe volt Oltványi Imrével együtt a bajai múzeum 1936-os létrehozásában, később Nagy István és Teles Ede hagyatékának múzeumba juttatásában. 10 Aszalósra később is nagy hatást gyakoroltak Fülep írásai
