Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

H. Tóth Elvira: A Hetényegyháza–Mária úti avar temető 70. sírja

6 helyezett időszaka a késő avar kor 1. szakaszára is (675-700) átterjed. Ebben az avarság felülrétegződik új, keleti bevándorlókkal.

7 Kecskemét és környéke elsősorban ehhez az átmenethez tud olyan szemléletes példákkal szolgálni, mint amilyen a Hetényegyháza-Mária úti temető 70. sírja. A kecskeméti és a város közvetlen körzetéből származó avar kori leletek sorsa elég mostohán alakult, különböző gátló körülmények folytán, ugyanis sem a Kecskemét-Sallai utcai

8 kora avar sír, sem a ballószögi, miklóstelepi sírok,

9 a borbási késő avar leletek, sem a ladánybenei, ménteleki, ágasegyházi, stb. temetőrészletek előkerülését követően rendre nem kerülhetett sor teljességre törekvő, vagy legalább reprezentatív igényű hitelesítő feltárásra.

10 Erre a DunaTisza közét hosszan átszelő Budapest-Szeged között tervezett M5, illetve E75 autópálya szakasz megkezdett építése nyújtott csupán lehetőséget. A lelőhely a városközponttól 4 kilométerre Ny-ra, a Nyíri út folytatását képező Mária út D-i oldalán, a várost elkerülő autópálya 79 + 380 - 79 + 520 km szelvényei között terült el. E távolsági földút egykor nagyobb forgalmat bonyolított le, mindmáig KPM (Közlekedési-, Postaügyi-, és Hírközlési Minisztérium) kezelésben van, s mint ilyen, szilárd burkolatú felüljáróval ível át a megépült autópálya felett. (1. kép.) Az 1994-95. években végzett feltárás során kitűnt, hogy az ÉNy-DK irányú, hosszanti, szélvájta mélyedéseket összekötő vízfolyások, szikes legelők közötti hátak alapját erősen felszabdalt löszös-homoklisztes padok képezik, melyek vállát a tájegységre olyannyira jellemző lepelhomok tölti ki, teszi lankásabbá. Az 1978-1982 között végzett terepbejárások során a lelőhely a 72. sorszámot kapta. A tőle K-DK-re fekvő közeli dombháton nagyobb területen Árpád-kori leleteket találtak, míg lelőhelyünktől D-re, a nyomvonal K-i szélén szarmata kori leletek voltak. Mindezek alapján feltételeztük, hogy mindkét lelőhely részben átterjed a 72. sz. területre is.

11 A müveit talajréteg lehordásakor a temető tengelyét elfoglaló humuszlencsében több helyen, így a K-i szelvény Ny-i felében valóban találtunk Árpád-kori töredékeket. Nagyobb számban kerültek elő azonban szarmata kori leletek, gödrök, hosszan követhető árkok, cserepekkel letapasztott tűzhelyek, kemencék, „füstölők", egyebek között császárkori éremdepó,

12 számottevő cserép7 BÓNA István 1988. 437-463., 440-441.: "3. Das Zeitalter der ständigen Ansiedlung des Frühawarentums, das auch auf die folgende Periode übergreift, 630-675/700. Zur späten Periode rechnen wir heute auch die (wegen den mit Preßtechnik hergestellten Gürtelverzierungen) früher zur frühawarischen Periode gezählte, später mittelawarenzeitlich genannte Umwandlung. Das Wesen des Wandels bringt nämlich die 675 einströmende neue Kultur mit sich. Infolgedessen gestaltet sich die Einteilung der II. Periode folgenderweise: 1. Die Überschichtung des Awarenreiches mit neuen östlichen Immigranten. Nebst des Weiterlebens der Periode I. 3. können die Funde der neuen östlichen Zu wanderer gut ausenandergehalten werden, 675-700. 8 H. TÓTH Elvira 1980. 117-152. 9 SZABÓ Kálmán 1939. 185-188., KADA Elek 1896. 153-154. 10 H. TÓTH Elvira 1992. 41-74. 11 H.TÓTH Elvira 1994. 153. 12 SEY Katalin 1998.