Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten
329 Paraszti rétegek az 1940-es években cukrászdából lakodalmakra rendeltek tortát, ez kifejezetten presztízsfogyasztás volt. Ugyancsak népszerű volt körükben a grillázs. Az 1940-es évek cukrászdája a polgári rétegek számára továbbra is találkozóhely volt, ahol rádió szólt, nem volt szabad dohányozni, kapható volt tokaji aszú, ürmös bor, és likőrök. Egyre gyakoribbá vált a sütemények hazavitele, fiatalemberek szépen becsomagolt édességeket vittek ajándékba, ha vendégségbe mentek. A kínálat is bővült, tortaszeletek, mignonok, krémes, és jelentős szerepük volt az édes és sós teasüteményeknok, a kelt tészták pedig visszaszorulóban voltak. Az 1950-es években hiányoztak a nemes nyersanyagok, pl. a kakaó, azt készítették, amit hazai alapanyagból elő lehetett állítani: rétes, krémes, tortaszelet, fagylalt. Nem eladás, elosztás folyt, nem volt kirakat, a vevők sorba álltak, és azt vették, ami éppen készen volt. Lakodalomra tortát rendelni az anyagi lehetőségek függvényében ekkor is divat volt. A cukrászdák második nagy föllendülése az 1950-es évek végétől, az 1960-as évek első felétől kezdődött. Konkurenciát jelenthettek a presszók, és az egyszerű süteményeket is áruló tej ivók. A cukrászdákban sok volt továbbra is a lemezről kínált tömegáru. Az 1960-as évek végén az addigi vajas alapú süteményeket a gyümölcsösök kezdik fölváltani, de még vajas krémmel. Az 1970-es évek újdonságai a zselés-gyümölcsös édességek, az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején pedig megjelennek a tejszínes gyümölcsös sütemények. Társadalmi szerepe mellett a cukrászdáknak ízlésalakító-formáló funkciója is volt. A cukrászsütemények mintaként szolgálhattak és szolgáltak a háziasszonyok előtt. Kevés példát találhatunk arra, hogy a cukrászdákból kikerülhettek a receptek. A másik lehetőség szerint a cukrászdában a háziasszony meglát és megkóstol egy süteményt, majd megpróbálja otthon elkészíteni. „A cukrászdában látott a szomszédasszonyom egy süteményt, gyümölcsös kockát, és mondta, ilyet te is tudsz csinálni. Kipróbáltam. Úgy készítem, hogy a piskótát kettévágom, a töltése pedig egy vaníliapuding, egy Ráma, és egy üveg kimagozott meggy. A tetejére csokimáz jön. " Lakodalmakra tortát rendelni cukrászdából divat volt, szinte minden társadalmi réteg körében. A parasztságnál is megfigyelhető ez a jelenség az 1940es évektől. Városi iparos és polgárcsaládoknál már a háború előtt divat volt névnapokra is süteményt, tortát vásárolni a cukrászdákból. A Kecskemét környékén alakuló falvakban nem voltak cukrászdák egészen a '80-as évekig, így onnan is Kecskemétre, „a Fodorhoz" jártak be tortáért. Az 1970-es évektől folyamatosan divat minden társadalmi réteg körében a születés és névnapi tortákat is cukrászdából rendelni. Ez napjainkban is jellemző. Kutatásaink szerint ezt a gazdasági nehézségek nem, vagy csak időlegesen szorították vissza. Másik jelentőssége napjainkban a cukrászdáknak a hétvégi fogyasztás megnövekedése. Szintén az 1970-es évek elejétől terjed ismét az a polgári eredetű szokás, hogy a
