Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten

CUMANIA 17., KECSKEMET, 2001 303 BOGNÁR ANIKÓ A SÜTEMÉNYKULTÚRA VÁLTOZÁSA A XX. SZÁZADI KECSKEMÉTEN BEVEZETÉS A népi táplálkozás bizonyos területei jó lehetőséget nyújtanak a változásvizsgálathoz. Nem minden részterületre igaz ez, mert „a mértéktartás, de nevezhetjük szigornak is a paraszti életszemlélet szerint erkölcsi törvény volt, mely a múlt században és itt-ott még a jelenben is kötelező erővel hat. Ez megmutatkozhat az anyagi javak jó beosztásában, az azokkal való szigorú gazdálkodásban, ezen belül a szigorú és igénytelen táplálkozásban." Ezzel párhuzamosan Nagy Olga szavait idézve: „a mai paraszti étkezés hétköznapjaiban kevés még a változás: messze elmarad a mögött, amire egyébként már telne" - a norma tehát: kerülni minden fölösleges kényelmet és igényt.

1 A hétköznapi táplálkozás tehát meglehetősen állandó, lassan változó. Az ünnepeken azonban a közösség a „megszokottól eltérő módon viselkedik"

2

, a bőség, a tobzódás, a dúskálódás a jellemző, valamint hogy az ünnep „rést üt a megrögzött szokásokon, (...) előmozdítja az újításokat az élet minden területén."

3 A sütemények, édességek - mint a XX. század elején a cukor miatt drága termékek - elsősorban az ünnepekhez kapcsolódnak. A közösség előtti bemutatás lehetősége és ténye szinte természetszerűen hozza magával a gyors változást, fejlődést, mindig a legújabbhoz való alkalmazkodást. Hétköznapi fajtáikra a fent említett jelenségek: takarékoskodás, mértéktartás vonatkoznak. Táplálkozáskultúránkban a sütemények átalakulása jelentette a XX. században az egyik legnagyobb változást. E folyamatot kívánjuk nyomon követni és elemezni dolgozatunkban. A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS KORSZAK Kecskeméten a század első felét a gazdasági fejlődés jellemezte. Az intenzív mezőgazdaságon és kereskedelmen alapuló termelési struktúra erőteljes polgárosodást tett lehetővé. A város lakossága (88.000 fő) döntően a mezőgazdaságból élt, 60%-uk rendelkezett földtulajdonnal. A napszámos munkából élőknek a szőlő és 1 NAGY Olga 1989. 242. 2 DÖMÖTÖR Tekla 1992. 440. 3 NYÍRI Tamás 1977. 649-655.