Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Kürti László–Hajdrik Sándor: Lajosmizsei keresztek és szakrális szobrok
281 egyenesen néz. A korpuszok mellett még nagy szerepe volt a Mária kultusznak is, amely Mária-szobrocskák elterjedésével is bizonyítható (1, 4, 6, 13, 25, 36, 41). Térdeplő angyalok csak két kereszten (33, 41) láthatók. Ezek divatja az 1920-as és 30-as évekre vezethető vissza Lajosmizsén. Igaz azonban, hogy a temetőben igen elterjedtek voltak. A keresztekről érdemes megjegyezni, hogy saját életük van, és a kutatások során erre is kitértünk. Míg legtöbb kereszt a pusztulás és a hanyagság áldozata, addig nagyon sok keresztnek a politikai vitáktól sem mentes az élete. A felállítástól a felszentelésig, a festéstől a tisztításig, a javításoktól a felújításig, az áthelyezésektől a rongálásokig igen sok mindenen mennek keresztül. Az elmúlt évszázadban sok keresztet áthelyeztek, és ma már nem eredeti felállításuk helyén láthatók. Érdekes és összefüggő a története két keresztnek is (3, 22). A Palóc néven ismert keresztet, amely eredetileg a város belterületén állt, a jelenlegi kollégium építkezése miatt helyezték a Palóc-dülő (valamikori Nyír-dülő) sarkára. Ekkor - igen szakszerűtlenül - egy stílusban és korban nem hozzáillő korpuszt helyeztek rá. Az 1990-es évek elején történtek lépések a kereszt visszaszállítására és eredeti helyén való felállítására, de a helyi nézeteltérések miatt erre nem került sor. Helyette emelték a jelenlegi keresztet (3). A keresztek életéhez hozzátartozik még a vandalizmus, illetve az ezekből adódó szükséges javítás is. Több lajosmizsei keresztről ellopták a fém korpuszokat (7, 11, 26, 28). Ezeket idővel vagy megpróbálják a családtagok pótolni, vagy egyszerűen csak úgy hagyják. Két speciális út menti keresztet kell még megemlítenünk a lajosmizsei keresztekkel kapcsolatban (45, 46). Ezek az úgynevezett 'haláljelek' vagy halálkeresztek. 20 Mindkettő autóbalesetben elhunyt fiatal nő emlékét őrzi, és házi készítésű fa, illetve vaskereszt. A Szuhányi Szilvia-féle fakereszt mögé a család egy szép kőemléket is emeltetett (45). A Kecskemét-Ladánybene kőúton lévő kis vaskereszten festett tábla ad útmutatást a szerencsétlenségről, annak áldozatáról. A házi készítésű emlékműre átkozódást is festettek, amely az autószerencsétlenség elkövetőjének szól („A jó Isten verje meg", 46). KOVÁCS Ákos é. n.
