Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Kürti László–Hajdrik Sándor: Lajosmizsei keresztek és szakrális szobrok

282 Végezetül azt kell megemlíteni, hogy a keresztállítás hagyománya nem tűnt el, mivel az 1990-es változás óta több keresztet felállítottak, felújítottak, megmentve a pusztulástól. Többet a bokroktól és a gaztól kellett megtisztítani, 2000-ben pedig a város önkormányzata hozott döntést öt fakereszt felújításáról.

21 A keresztekkel kapcsolatos önkormányzati döntés végeredménye az lett, hogy a régi hagyományos fakeresztek eltűntek (7, 17, 23, 28, 40) és helyüket új, sablonra készült feszület foglalta el. Egy régi hagyomány felelevenítése kapott új értelmet, és a vallásos nevelés talán még több keresztet fog majd megmenteni, vagy átalakíttatni a jövő generáció számára. Ez a felújítás egyívású azzal az igen széles körben elterjedt törekvéssel, amit a Kiskunságban és a Duna-Tisza közén tapasztalunk: a helyi hagyományok felfedezése és a puszta újbóli romantizálása a tanyasi-falusi turizmus segítségével.

22 Lásd a 2000. március l.-i 41/2000 ÖH.sz., valamint a 59/2000. ÖH. Határozatokat. Ezekben a város önkormányzatának képviselőtestülete döntött a Millenniumi rendezvények költségkeretéről, amelyben szerepelt a keresztek felújítása összesen 266900 forinttal. A puszta felfedezéséről és a Lajosmizsén oly divatos tanyasi turizmus sajátosságairól, ld. KÜRTI László 2000/b.