Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Kürti László–Hajdrik Sándor: Lajosmizsei keresztek és szakrális szobrok
278 esetben megtudjuk a felszentelő pap nevét is: a XIX. század végén állított keresztet az unoka, Csillik János esperes szentelte fel 1962-ben (16). A keresztek festése valaha sokkal divatosabb volt, mint ma. Korábbi festéknyomok utalnak arra, hogy voltak keresztek, amelyeket többszínűre festettek (4, 5, 20, 35, 41). A keresztek díszítéséhez mindenképpen hozzátartozik a kerítés, valamint a virág. A kerítés létének magyarázatakor a legtöbb családtag és adatközlő arra hivatkozott, hogy az állatok lerombolhatják vagy bepiszkolhatják a keresztet, annak környékét. Sokan érveltek úgy, hogy a virágokat kell ezzel védeni. De volt arra utaló adat is, hogy a kereszt és közeli környéke igen szent és ezt elkerítéssel kell jelölni. A kerítések legtöbbje fából készült. Egyedül csak a 8, 13, 15, 16 és a 43-as számú kereszteknél van fémkerítés. Igen szép kivitelezésű az alsólajosi 16-os kereszt kovácsoltvas kerítése. Sajátos, de nem jellemző megoldás Czigány László Mária-szobrát övező alacsony kőkerítés (34). A virágot a környék lakói, de legtöbbször a hozzátartozók helyezik el meghatározott alkalmakkor. A virágok elhelyezésének két formája van: a korpusz lábánál vagy a kereszt talpazatához rakják le, ritkábban a kerítésre helyezik rá. Egyetlen egy alkalommal vettük észre, hogy a korpusz széttárt karjaira is akasztottak virágot (17). A virágok jórészt mindig alkalmiak, de - főleg télen divatos a művirág is. Ritkán kisebb koszorúkat is elhelyeznek az állítók vagy a családtagok (lásd Szórád kereszt, 43). A keresztek virággal történő feldíszítése és környékének rendbetétele igen fontos rítus a családi szertartásokban, pláne akkor, ha a keresztet egy elhunyt emlékére állították. Ebből a szempontból az ilyen személyes keresztek a halál tényének igazolására, az elhunyt eltávozására és mindenképpen a halott emlékezetére szolgálnak. így ezek a keresztek az élet és a halál közti kapcsolat egyik szimbolikus lehetőségét biztosítják. 15 A keresztek életéhez tartozik tehát gondozásuk. Erre utaló nyomot még mindig lehet jócskán találni. Két kereszt (35, 36) gondozójától sikerült igen fontos adatokat kapnunk a kereszteket körülövező tisztelettel és kitüntetett figyelemmel kapcsolatban. A két kereszt gondozója látomás, illetve álombeli utasítás révén került a szakrális objektumokkal közeli kapcsolatba. Elmondása szerint többször látta a Szűzanyát álmában, aki nagy fényességgel jelent meg, és a kereszt ápolására, a vallásosságra intette őt. Ettől az álomtól indíttatva határozta el a hatvanas éveiben járó asszony, hogy minden szabad idejét a „Máriácskára", annak gondozására fordítja. Különös gondoskodásának köszönhető, hogy a Máriácska minden évben friss festést kap. A szobor uralkodó színe kék és fehér; a kígyó fekete, Mária ruhája kék és fehér, az alma és a szöveget övező rózsafüzér pedig piros. Friss virág is mindig található az évszaknak megfelelően. Mária-napkor a szobor díszítése még gazdagabb, hisz ekkor nemcsak ő, hanem a környékbeli vallásos tisztelők is virágcsokrokkal borítják a Máriácskát. Lajosmizsén egyetlen egy kereszt vagy szobor nem élvez ekkora tiszteletet, mint a festett Máriácska-szobor. 15 A halál és az élet kapcsolatáról bővebben lásd KÜRTI László 2001.
