Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bereznai Zsuzsanna: A disznóvágás szokásai a dél-alföldi sváboknál

258 megpárolt húsokat berántják és vérrel sűrítik. Újabban a XX. század második felétől számos helyen már magyaros pörkölt alappal készítik, vér nélkül, tejföllel behabarva. (Ez az ételféleség nem azonos a hasonló hangalakú Sauerprie, Sauriprie elnevezésű étellel, melyet ugyancsak sok változatban készítenek, s ugyancsak sváb specialitás.) A sváb kocsonya sajátossága az, hogy a disznófej részei között a nyelv, valamint a farok is belekerül. A disznótorhoz fűződő folklór jellegű szokások között a fiúgyermekek beugratását, s a kisgyerekek megajándékozását tartják számon régi német szokásként. A disznótori kántálás tréfás versei között is számos népköltészeti alkotást német hagyományként tartanak számon.