Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bárth Dániel: Zsidók a XVIII. századi Baján
128 A ZSIDÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A XVIII. SZÁZADI BAJÁN Az újkori bajai zsidóság megjelenésének és megtelepedésének pontos dátumát nem ismerjük. A XVII. század végi felszabadító háborúk oldalvizén Bajára érkező zsidó hadiszállítók, miként a híres Oppenheimer Sámuel kereskedő és zsidó munkacsoportjának tagjai, nem tekinthetők a városhoz tartozó személyeknek, noha 1689 körül és 1695-ben egyaránt bajai gabonaszállításaikról szólnak az adatok. 6 Az első országos zsidóösszeírás 1727-ben elkészült, Bajára vonatkozó adatsorai jelentik a városban élő zsidók legkorábbi nyomait. Ekkor két családfő (Moises Mihal, Löbel Isak) 7 nevét örökítették meg, akikről feljegyezték, hogy csak az uradalmat bérlő földesúrnak adóztak. 8 1728-ban „Moyses Mihály"-ról kiderült, hogy Rohoncról érkezett a városba 1721 körül, a feleségén kívül négy gyereket tartott el, házzal és egy tehénnel rendelkezett, előbbiért 11 forintot fizetett. A morvaországi származású „Leppl Issák"-nak és feleségének 7 gyermeke volt, házáért („solvit ab inquilinatu") 26 forintot fizetett, három tehenet, két lovat tartott és pálinkafőzéssel foglalkozott. 9 Valószínű, hogy a két összeírt család közül az előbbi az 1728-at követő években elköltözött a városból. Ennek következtében Baja 1731. évi, Czobor-féle összeírásban már csak egy bajai zsidóról tettek említést: „Az itt lakó egy zsidó pedig fizet 15 ftot." 10 A bajai zsidók következő, 1736-ban készült összeírása hat családfő nevét őrizte meg. Közülük hárman Morvaországból, hárman pedig valamelyik Batthyány-uradalomból érkeztek. Az 1727-28-ban is összeírt Lebel Isak pálinkafőzőnek ekkoriban egy nagyobb és öt kisebb gyermeke, egy cselédje, három lova és két tehene volt, földesurának 20 forintot fizetett. A gyermektelen Majer Abraham nyersbőr-kereskedelemmel foglalkozott, egy cselédlányt és két lovat tartott. A földesúrnak évi tíz forintot fizetett. Moyses Fies két nagyobb és három kisebb gyereket nevelt, egy férficselédet tartott, egy tehénnel és egy borjúval rendelkezett. Foglalkozásaként az uradalmi pálinkafőzést jelölték meg. A két kisebb gyereket nevelő, egy férfi és egy női cselédet tartó Abraham Prosznik hadiszállítónak két lova volt. Hirsl Vulff egy cselédet tartott és mészáros mesterséget űzött („Lanio seu Schachter"). A három kisebb gyereket nevelő Jacob Isak, aki három forintot fizetett urának, réz- és vaskereskedéssel foglakozott. 11 Az összeírás adatait egyesítve kitűnik, hogy 1736-ban a hat családfőn kívül hat 6 MZSO 1977. XVII. 111, 117, 152-156.; Oppenheimer Sámuel magyarországi működésére: SZAKÁLY Ferenc 1971. 7 Tanulmányunkban a zsidó (és néhány kivétellel a nem zsidó) személynevek írásmódja tekintetében a forrásokban szereplő eredeti alak használata mellett döntöttünk, megtartván a keresztnév-családnév sorrendet és a nevek idegennyelvi (latin, esetenként német) formáját. 8 „....soli tantum domino arendatori contribuentes". (MZSO 1963. VII. 116.) 9 MZSO 1963. VII. 117, 119. 10 IVÁNYI István 1886-87. 178.; Iványitól átvéve: RAPCSÁNYI Jakab 1934. 50. 11 MZSO 1963. VII. 238-239.
