Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bárth Dániel: Zsidók a XVIII. századi Baján

129 feleség, három serdült és 13 serdületlen gyerek, négy férfi- és két nőcseléd, tehát összesen 34 zsidó személy lakott a városban. Az 1740-es években készült összeírások alapján úgy tűnik, hogy a városban élő zsidó családok száma nagyjából másfél évtizeden keresztül változatlan maradt. 1744-ben hét családfőt (Mojses Fleis, Lebl Isak, Abraham Prosznica, Lőrincz Philip, Lazar Mojses, Marcus Koem, Marcus Jacob) írtak össze, akik közül mindössze ketten (Moises Fleis, Abraham Prosznica) rendelkeztek saját házzal. Egy év múlva ismét hat családot találtak Baján. Ekkor az 1744. évi névsorból Marcus Koem neve hiányzott.

12 A bajai zsidó családok száma, egy 1749-ben íródott jelentés tanúsága szerint, a század közepéig tízre növekedett.

13 Egy bő évtized múlva, 1762-ben a földesúr 16 zsidó családdal kötött szerződést. Az említett 16 család 1769-ben 54 személyt jelentett. Ekkor tíz család tulajdonában volt saját ház, míg hat házaspár bérelt házban lakott családjával.

14 Bár a földesúri kontraktus megújításakor a 16 családot, mint bűvös létszámhatárt újra és újra hangoztatták, mégis sejthető, hogy a városban élő zsidók száma a XVIII. század utolsó harmadában kisebb mértékben tovább növekedett.

15 Az 1796-ban készült városi zsidóösszeírás adatai szerint a század alkonyán már 24-re szaporodott a bajai zsidó családfők száma, akik közül 14-en rendelkeztek házzal.

16 A BAJAI ZSIDÓK VISZONYA AZ ÁLLAMI, A FÖLDESÚRI ÉS A VÁROSI HATÓSÁGOKHOZ Állami terhek A XVIII. századi bajai zsidók számára a hazai zsidóság egészét érintő állami adóterhekben való osztozás természetszerűleg jelentős kiadásként, komoly anyagi kötelezettségként jelentkezett. Ezek közül kiemelkedik az uralkodónak járó rendkívüli türelmi adó, az ún. taxa tolerantiale, amelyet egy XVII. század végi sikertelen kísérlet után az 1740-es években újítottak fel.

17 A kizárólag zsidókat érintő adó bevezetésére tett 1743. évi törekvés a megyék ellenállásán megbukott.

18 A családonként évi 6 forint befizetését kiszabó rendeletet 1746-ban személyenkénti két forintos teherré változtatták. 1749-től áttértek a magyarországi zsidóság egy 12 MZSO 1963. VII. 695-696. 13 MZSO 1970. XIII. 216. A zsidó családok száma 1753-ban is tíz volt: DUDÁS Gyula 1896. 255. 14 KÉL I. Vis. Can. Protestánsok. Bajai zsinagóga vizsgálata, 1769. 51. 15 Dudás Gyula hivatkozás nélkül idézett adatai szerint 1779-ben 20 zsidó család lakott Baján: DUDÁS Gyula 1896.257. 16 MOL С 59. III. 1797. Föns 98. 17 GOND A László 1992. 37-41. 18 Bács vármegye közönségének 1743. jún. 28-án, Baján született állásfoglalását, miszerint a megyében élő zsidókra újabb adót kivetni képtelenség, Id.: MZSO 1970. XIII. 141.