Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben
324 templom körül minden Újhold vasárnap, a templom patrocíniumán és a társulat titulusának ünnepén, valamint Feltámadás éjszakáján. A falun kívülre Kollutra Keresztelő Szent János ünnepén, Béregre Szent Mihály ünnepén vezetnek meneteket. Ezekből a falvakból pedig ide jönnek népes menetek Nagyboldogasszonykor. A helyi bírák és esküdtek tevékenységük elvégzésére legtöbbször vasárnap és ünnepnap szoktak összegyűlni. 30 Nyitva vannak a kocsmák vasár- és ünnepnap nem csak a délutáni istentiszteletek alatt, hanem még az esti harangszó után is, amely pedig teljesen ingyen int nyugalomra, hogy utána se mulatozás, se ricsajozás, se zene, se tánc ne legyen. 31 A házasság körüli rossz szokások, amiket a kolluti vizitációkor már jeleztünk, ebben a faluban még inkább uralkodnak. 32 Különleges lehetőségből még a budai kapucinus atyák rendelkeznek az egyházmegyében a papi kimerültség és fáradtság vizsgálatának rendkívüli lehetőségével. A rendszeres éves vizsgálatot ehelyt a zombori és a bácsi ferences konvent gyakorolja, ahonnan sűrűn gyakrabban megjelennek a szerzetesek. A templom patrocíniumán a paplakban adandó vendéglátásról a község gondoskodik. A nehézségekről és a sérelmekről Megállapítjuk, hogy a helység lakosai ellen eddig elszórtan, de csaknem mindegyik fejezetben megjelenő sérelmek mellett, a következőket adta még elő a plébános panaszolva, úgymint. Először: Habár О Érseki Excellenciája szigorúan úgy rendelkezett, hogy a fiúkat és a lányokat, akiknek a paraszti munkában való segítségét otthon a szülők nélkülözhetik, a tanítóhoz küldjék tanulás céljából, ők ezt a parancsot kevéssé vették figyelembe, úgyhogy nyáron egy gyerek sem látogatja az iskolát, míg a faluban nagy csapatokban játékkal, futkározással és henyéléssel töltik az időt. Ennek az az eredménye, hogy a hét, nyolc, kilenc éves fiúk nem tudnak szabályos keresztet rajzolni, a húsvéti gyónást tíz éves korukig, vagy tovább is elhalasztják, misét alig hallgatnak, templomot alig látnak. Másodszor: Az itteni hívek hanyagul járnak misére, különösen a szentbeszéd meghallgatására. Némelyek úgy kerülik a prédikációt, mint az ördög a keresztet. Sokan 0 Ezt a szokást kategorikusan megtiltotta a vizitátor. 1 Glaser rendelkezése szerint nem jó dolog az, ha valaki egész héten gürcöl és dolgozik, majd az Úr napját tilos játékokkal és mulatságokkal bepiszkolja, részegséggel és tánccal megsérti. A szántóiak szabjanak határt az ivászatnak és a táncnak, helyezzék ezeket a hét másik napjára, istentiszteletek alatt legyenek zárva a kocsmák és ne zenéljenek, Az esti pihenésre felszólító harangszóval (télen 8 óra, nyáron 9) fejezzék be a mulatságokat. 2 A kolluti vizitáció vonatkozó följegyzése a káros lakodalmi szokásokról szól. Ezek közül is elsősorban a leányvásár intézményét és a csaknem egy hétig is eltartó lakodalmak túlzó luxusát kárhoztatja a vizitátor. Emellet megemlít egy régi szokást is, amikor a vőfélyt első vőlegénynek nevezték, és az esküvő után egy kamrába zárva vigyázott a menyasszonyra. Itt mindenféle rossz dolgok történtek. A menyasszonyok általában azokat választották vőfélynek, akit szerettek, de azok a lányvásáron értük kiszabott árat nem tudták megfizetni. - KÉL I. Vis. Can. Ált. 1767. 2. к. 332.
