Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Ács Judit: Ártéri gazdálkodás az ordasi szigeten a XIX–XX. században
178 nevezze el ilyen feliratú táblákkal lássa el. Az ehhez szükséges gyümölcsfák a község fa iskolájából veendők. " 21 Szigetfarka: A sziget derekától délre nyúló nagy területű kaszáló, melyben fűzfák, eperfák álltak. Egy részén a falubeliek kertjei helyezkedtek el. Mint már írtam, a Duna itt erősen szaggatta a partot, így ha az 1971-72-es földhivatali térképet összehasonlítjuk a korábbi térképekkel, észrevehető, hogy óriási rész szakadt bele a Dunába, míg a Szigetorra előtt zátony képződött. Pörös: A Szigetfarkán lévő terület, amelynek egy részét elperelték a bölcskeiek. Itt volt kb. 5 holdnyi területük, bebírójuk. A népi emlékezet szerint a határpert azért vesztette el Ordas, mert Seres Zsigmond bírót, aki a perben a falut képviselte, a bölcskeiek megetették, megitatták, és így eladta a sziget ezen részét. A pénzen több házat vett, s így a közlegelőből is több jutott neki, ez a Sörös páskom, mely több holdnyi terület. Bár Seres Zsigmond tényleg a falu bírája volt az 1870-es években, a forrásokban csak határrendezéseket találtam, Ordas és Bölcske közötti per végzését nem. 22 Az 1880-ban készült kataszteri térképet lábmértékkel lemérve és kiszámolva a térkép 10 százaléknyi olvashatatlan részétől eltekintve - a sziget teljes területe ekkor 118 hold (68 ha) volt. Ebből a községi tulajdon mintegy negyedrésznyi terület, mely 15 darabban helyezkedett el a szigeten. A magánkézben lévő kertek aprózódására, illetve több kert egy kézre kerülésére vonatkozólag áttekintettem az 1880-as kateszteri térkép tulajdonosi listáját. E térképre tekintve, érdekes, manapság már elképzelhetetlen tény, hogy ekkora területet 1000-nél több kis parcellára bontva műveltek. Ez alapján leírható, hogy nem ritka az olyan személy, akinek több, mint 10 birtoka is volt, mint pl. Nagy Lajosnak 14, Csapai Istvánnak 12, Nagy Sándornak 13, Póka Jánosnak 11 stb. Sok gazda 5-10 kerttel is rendelkezett, pl. Ács József, Csapai Béni és Jóború József. További kertaprózódáshoz vezetett, hogy nő is örökölhetett a családi kertekből. így érthető, hogy a női öröklés végett, könnyen kerülhetett 10-nél is több parcella egy család birtokába házasság révén. Mint pl. Somodi Béni 10, felesége Somodi Béniné 5 parcellát örökölt. Több kert birtoklása azonban nem jelentette automatikusan, hogy nagyobb területet birtokolt valaki, mint akinek kevesebb számú kertje volt, hiszen egy-egy kert lehetett 40 négyszögöles, de akár 200 négyszögöles is. Sajnos konkrét területi nagyságokra tényszerű adatot hozni nem lehet, mivel a helyrajzi számokat az 1960-as földrendezés után visszakeresni lehetetlenség, azonban egy-két fiókban megőrzött tulajdonosi lap alátámasztja az 1880-as térképen arányaiban látható kertnagyságokat. Gyakran egy-egy parcellát osztatlan közösségben birtokoltak az örökösök, ilyen esetben a közjegyző az egész vagyont mindenki nevére ráírta. Sokszor meg is osztották a testvérek a kertet, így kertszomszédokká váltak, így pl.: 21 B.K.m.L. V. Ordas. b.2. 18/1899. 22 B.K.m.L. V. Ordas. b.3. 30/1925.
