Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon

64 vagy vincellérbogár. A moly ma már nem pusztít annyira, mint régen. Egyik fajtája a szőlőleveleket szövi be, a másik a fürtöt húzza össze. A szőlő egyik legveszedelmesebb kártevője, a kendermagbogár, akkor jelentkezett, amikor a szőlő fakadt. Különösen hosszú, száraz tavasz idején szaporodtak el és belebújtak az új hajtásokba, kiették a rügyek végét. Úgy ellepték a rügyet, hogy az ki sem látszott alóla, mintha gomb nőtt volna a vesszőn. Volt olyan tőke, hogy egy nap alatt teljesen megkopasztották. Általában Péter-Pálig tartott a kártevésük, néha nyáron is jelentkeztek, de akkor már alig lehetett észrevenni. Tanyákon úgy védekeztek ellene, hogy a csirkéket vagy pulykákat beengedték a szőlőbe, s azok a bogarakat felszedték.

221 A védekezésnek ezt a módját általában hasznosnak tartották, de nem minden csirke ette meg a kendermagbogarat, csak amelyik már kicsi korában rászokott. Ezért tavasszal 3-4 kotlóalja csirkét kivittek a szőlőbe és a kotló rászoktatta a csibéit a kendermagbogárra. Permetszerrel való kipusztítása már a század elején szokásos volt. A szert úgy keverték el a vízben, hogy tejszerű lett, s a szaga riasztotta el a bogarakat. A keveréknek csak 4-5 napig volt hatása, emiatt a permetezést gyakran ismételték. A peronoszpóra gombabetegség 1884-ben jelentkezett először Magyarországon. Kezdetben filoxérának hitték. Május végétől július elejéig veszélyeztette a szőlőt, a megtámadott levelek alsó lapja megfőltosodott, mintha porcukorral hintették volna be, vagy dér képződött volna rajta. A levelek felső részein előbb sárgás, majd vörösbarna elszíneződés mutatkozott, ami után a levelek elszáradtak. Szintén gombabetegség a lisztharmat, ami a levelek felső lapján pókhálószerű, a bogyókon lisztszerű, piszkosfehér bevonatot alkot. Ez a peronoszpórával felérő károkat okozott. A szőlőmolynak és a szőlőiloncának a hernyói okoztak károkat.

222 A homoki szőlők megmenekültek ugyan a filoxéra támadásától, de ezek a betegségek nem kímélték a homoki szőlőket sem. A permetezést az 1890-es években kezdték alkalmazni, a peronoszpóra nagyobb mérvű pusztítása idején. Eleinte cserépkantából kis cirokseprüvel csapkodták a tőkére a bordói levet, majd elterjedtek a gyári permetezőgépek - írja erről a munkáról a Kiskunság neves néprajzi kutatója.

223 Peronoszpóra ellen 1896-ban a fertőzött szőlőknek 29,5 %-át, 1901-ben pedig már 81,5 %-át permetezték. A lisztharmat elleni kénporos (kénmáj) védekezés csak a két világháború között terjedt el, de a szükséges 4-5-szöri permetezés helyett a gazdák csak 2-3-szor permeteztek.

224 0 FÜR Lajos 1983. 168. 1 BODOR Géza 1984/b. 55. 2 RÁCZ Sándor 1901. 69. 3

TÁLASI István 1977. 217. 4 FÜR Lajos 1983. 170. A permetezést hosszú ideig csak bordói lével végezték. Kiskunmajsán kisebb gazdák a századforduló idején a bekevert kékkő és mészoldatot vászonfazékban vitte a sorok közé és seprűvel vagy gazcsomóval csapkodták rá a szőlőre, évente háromszor permetöltek, de az 1930-as években 6-7 alkalommal végezték ezt a munkát, ekkor már nem seprűvel, hanem Vermorel, majd Szijjártó és Kiss Bálint-Ше permetezőkészülékkel. (BODOR Géza 1984/b. 55.)