Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben

312 valamint kisebb szentképekkel is felszerelkezett. Glaser állandó kísérője, egyben az egyházlátogatási körút jegyzője az akkoriban Sükösdön káplánkodó Lukits János lett, akire többek között horvát nyelvtudása miatt esett Glaser választása.

7 Az előzetes körlevelek felszólítására a falvak népe, vezetősége és a plébános felkészülten várta a vizitátor érkezését, akinek szekere általában estefelé gördült be a plébániák udvarára. Glaser az érkezését követő napon a plébániáról a templomba vonult kíséretével az ott összegyűlt nép hittanból történő levizsgáztatásának és a felmerülő ügyek kivizsgálásának céljából. A vizitátor általában 2-3 napot töltött egy plébánián. Ellátásáról a falu vezetősége gondoskodott. Glaser Gábor ezalatt ellenőrizte a plébánosok által gondosan előkészített jegyzékeket: a lélekszámot tartalmazó füzetet, a hitoktatási csoportok jegyzékét az egyes személyek előmenetelével, a templom leltárát és a plébánosok esetleges gondjairól szóló jelentéseket.

8 Glaser Gábor 1767. július 10-én indult el Kalocsáról hosszú vizitációs körútjára, amelynek keretében sorrendben a tiszai, az alsó bácsi, majd végül a fölső bácsi esperesi kerület plébániáit látogatta meg.

9 A fölső bácsi plébániákra a kerület akkori esperese, Bajalits Antal domicellárius kanonok, csataljai plébános kísérte el. Az ő társaságában kezdte meg 1767. október 11-én Szántó plébániájának vizsgálatát, amely vizsgálat október 13-án ért véget. A kétnapos vizitációról jegyzőkönyv készült, amely a többi kerületbéli plébánia hasonló dokumentuma mellett kapott helyet az erre rendeltetett protkollum-kötetben.

11 Alábbiakban az 1767. évi szántói Visitatio Canonica latin szövegének magyar fordításban történő közreadására vállalkoztunk. A fordítás elkészítése során a szöveghűség megtartására való törekvés mellett az értelmezés és az olvashatóság megkönnyítésének feladatát tartottuk leginkább követendőnek. A közreadott forrás kivételes helytörténeti forrásértékén túl számos egyháztörténeti, művelődéstörténeti, történeti-néprajzi és művészettörténeti adatot tartalmaz. 7 KÉL I. Vis. Can. Ált. 1767. 2. к. 6-9. 8 KÉL I. Vis. Can. Ált. 1767. 2. к. 9-10. 9 A tiszai kerület jegyzőkönyveit részben földolgozta: GYETVAI Péter 1987. !0 Bajalits Antalról röviden: KATHONA Stephanus 1800. II. 432. "A kötet címe: Prothocollum Canonicae Visitationis Districtus Superioris Bacsiensis. Anno MDCCLXVII. Lelőhelye: KÉL I. Vis. Can. Általános. 1767. (2. kötet). — Ugyanez megtalálható mikrofilmen az Országos Levéltárban: MOL X 7954. 23842-23844.