Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben
313 AZ 1767. ÉVI SZÁNTÓI EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV MAGYAR FORDÍTÁSA 12 A mi Urunk, Jézus Krisztus nevében. Amen. 1767. október 11-én megkezdődött a Tekintetes Bács vármegyében található Szántó kamarai falu egyházának és plébániájának kánoni látogatása, amelyet a római szertartáskönyv előírásai szerint vezettünk le feloldozván a halottakat, megtekintvén az Oltáriszentséget, a keresztelő kutat és a többi lelki gondozáshoz tartozó eszközt. Főtisztelendő Bajalics Antal főszékesegyházi domicellárius kanonok, kerületi esperes, egyben csataljai plébános és tisztelendő Lukits János, a szent vizitáció jegyzőjének társaságában a helység helyettes plébánosának, bírájának és esküdtjeinek összehívása és a plébánia állapotáról történt kikérdezése után a következőket állapítjuk meg. A templomról Megállapítjuk, hogy a plébániatemplom falai szilárd anyagból, az ősi templom romjain egy bizonyos Benkovics nevű ferences atya itteni helyettes plébánossága idején épültek egyrészt az egyház javaiból, másrészt a hívek hozzájárulásaiból. Az épület mindössze 8 öl hosszú illetve 3 és fél öl széles. Kívülről cseréppel fedett, belülről lent téglapadozat, fent deszkázat (a boltíves szentély kivételével) borítja. Nincs felszentelve, csak megáldva Mária Mennybemenetelének tiszteletére, így augusztus 15-én egyben a templom patrocíniumát is ünneplik, és római közbenjárással erre a napra a teljes búcsú elnyerésének lehetőségével is rendelkeznek az 1768-at követő hét esztendős időszakban. Három oltára közül a nagyobbat Mária Mennybemenetele tiszteletére, a kisebbet az evangélium-oldalon Szeráf Szent Ferenc, míg a harmadikat a lecke-oldalon a Segítő Szűzanya tiszteletére állították föl. Egyikük sincs fölszentelve, de mind a három föl van szerelve a szükséges oltárterítőkkel és lepecsételt, hitelesített hordozható oltárokkal. A főoltár emellett kiváltsággal rendelkezik a hétéves időszakra az egyházmegye főpásztorának rendelkezése szerint, amely rendelet kiadására XIII. Kelemen pápától kapott lehetőséget. A templomi felszerelések sorát a jegyzőkönyv függelékébe illesztett leltár mutatja. Sem családi, sem egyéni sírhelyet nem adnak ki a templomban, csak néhány esetben fordul elő, hogy valakit 12 forintért oda temetnek. Van karzat, orgona, és a nagyhétre Szentsír. Mindössze három könnyű székkel rendelkezik. A templom tetején emelkedő fa tornyocska két harangot tart, amelyekről az elébb említett Benkovics páter gondoskodott egykor a hívek 12 KÉL I. Vis. Can. Ált. 1767. 2. kötet. 350-366. (Az alábbi jegyzetekben idézett főpapi rendelkezések a jegyzőkönyv második felében, a 366-375. oldalon találhatók.) 13 A templom 1725-ben épült. - KATONA, Stephanus 1800. I. 124.
