Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben

CUMANIA 16., KECSKEMÉT, 1999 311 BARTH DÁNIEL A HERCEGSZÁNTÓI EGYHÁZ VIZITÁCIÓJA 1767-BEN A hajdani Bács vármegye területén található Szántó (a középkorban Szántó, az újkorban Szántóvá, 1904 óta Hercegszántó) Bajától délre mintegy 21 kilométer távolságban a Duna bal partján fekszik.

1 Szántó a királyi kamarai jobbágyfalvak életét élte a XVIII. század közepén. Lakosságát többségében katolikus délszlávok (sokácok), kisebb részben magyarok alkották. A Kalocsai Főegyházmegye 1763. évi kerületi beosztása szerint az 1715 óta fennálló szántói plébánia a felső bácsi esperesi kerületbe tartozott.

2 Batthyány József kalocsai érsek (1760-1776) több alkalommal tartott egyházlátogatási körutat egyházmegyéjében. Az 1763. évi nagyszabású Visitatio Canonica, amely az egyházmegye valamennyi plébániájára kiterjedt, az érsek személyes vezetése alatt ment végbe.

4 Négy esztendővel később, 1767-ben Batthyány - bécsi elfoglaltsága miatt - a három bácskai esperesi kerület (felső bácsi, alsó bácsi, tiszai) Visitatio Canonica-jának levezetésével a teológiai doktorátussal rendelkező Glaser Gábor éneklő- és oldalkanonokot, bácsi prépostot, érseki szertartót bízta meg.

5 Az 1767. június 29-én kelt érseki megbízólevéllel egy időpontban az érsek körlevelet küldött a három érintett kerület papsága számára tudósítván őket a vizitációs körút tényéről és vezetőjének személyéről.

6 Glaser Gábor nagy körültekintéssel készült fel feladatára. Az út hosszúsága miatt nem csekély mennyiségű útipoggyász, a különféle szükséges eszközök és a plébánosok között kiosztandó hittankönyvek számára igénybe vette az uradalmi kocsit és lovakat. Segítségnek és karhatalomnak maga mellé vett egy vármegyei pandúrt, egy kerületi biztost és egy uradalmi katonát. Az uradalmi kasszából kiutalt 50 forint mellett Batthyány érsek rendelkezése szerint Glaser egyéb, a szegények és hittan vizsgákon jól szereplők közt szétosztandó pénzösszeggel, 1 A falu történetéről: IVÁNYI István 1899-1907. IV. 118-121. Tőle átvéve: BOROVSZKY Samu (szerk.) 1909. 89-91. 2 KATONA, Stephanus 1800. II. 322-323.; WINKLER Pál 1926. 39. 3 A Visitatio Canonica fogalmáról, történetéről ld. további irodalommal: VANYÓ Tihamér 1941. 32-37.; TOMISA Ilona 1992. 5-8.; ВЕКЕ Margit 1994. 19-23. 4 KATONA, Stephanus 1800. II. 317-322.; GYETVAI Péter 1987. 358. 5 Glaser Gábor kanonok vezetéknevét 'Gloser' alakban írták forrásunkban. Ennek ellenére az alábbiakban következe-tesen az ismert kalocsai egyházi személyiség nevének szakirodalomban és más forrásokban megszokott írásmódját használtuk. Glaser Gábor személyéről, egyházi pályájáról Id.: KATONA, Stephanus 1800. II. 420-421.; LAKATOS Andor 1998. 125. 6 A megbízás és a körlevél szövegét lásd a Kalocsai Érseki Levéltárban (továbbiakban KÉL): KÉL I. Vis. Can. Ált. 1767. 2. к. 2-6.