Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Bárth János: A kalocsai érsekség Duna menti jobbágyainak migrációja a XVIII. század elején
294 A MAGYAR FALVAK MIGRÁCIÓS ADATAI Beköltözések az érseki falvakba Csanádra (Érsekcsanádra) Makádról (Pest m.) - Molnár Mihály, (molnárként) Foktőre Baranyából - Varga János, (Buda vétele előtt) Szentbenedekre (Dunaszentbenedekre) Karáról (elpusztult, Pest m.) - Simon Péter, Szabó János, Szent Györgyi Máté Meg nem nevezett helyről - Tóth Mihály, (kuruc világ után) Szeremlére Baranyából - Hejos János Karáról (elpusztult, Pest m.) - Karai Pál Lankffuröl (azonosíthatatlan, végződése Lápafő falut idézi, Tolna m.) - Porkoláb Miklós Monostorról (valószínűleg Bátmonostor, Bács m.) - Bárdos György, Csáp István Nyékről (Alsónyék, Tolna m.) - Bíró János, Molnár Péter (elődei szeremleiek voltak) Széliéről (valószínűleg Tápiószele, Pest m.) - Kovács Péter Óbudáról - Budai István (István deák apja, Buda vétele után) Meg nem nevezett helyről - Fekete Máté (Fekete, alias Borz Miklós apja) Úszódra Baranyából - Pap Samu apja (név nélkül) Karáról (elpusztult, Pest m.) - Oláh János apja (n. n.) Varajtról (elpusztult, Pest m.) - Balázs János Elköltözések az érseki falvakból Csanádról (Érsekcsanádról) Halasra (Kiskunhalas, Kiskunság) - Bor Mihály 1729-ben, Molnár Mihály 1730ban, Paprika András 1729-ben. Nyékre (Alsónyék, Tolna m.) - Paprika Miska 1729-ben. Foktőről Szántai halásztanyára (Szántó. Puszta Kalocsa és Baja között, a Duna közelében, Pest m.) - Vörös Gergely 1728 körül.
