Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Bárth János: A kalocsai érsekség Duna menti jobbágyainak migrációja a XVIII. század elején

295 Szentesre (Csongrád m.) - Pálffi György 1723 körül. Túrra (valószínűleg Mezőtúr, hajdani Heves m.) - Varga Mihály 1721 körül. Vörösmartra (Baranya m.) - Tőke János 1722 körül. Szentbenedekről Bölcskére (Tolna m.) - Sós Mihály 1721 körül. Halasra (Kiskunhalas, Kiskunság) - Gáspár István 1727 körül, Gáspár Péter (a kuruc világ után). Madocsára (Tolna m.) -Szent Györgyi István 1724 körül. Szeremléről Bátára (Tolna m.) - Paksi György 1712-ben. Bataszékre (Tolna m.) - Angyal István 1725-ben, Bárdos Géczi 1725-ben, Bíró Mihály és öccse Bíró János 1726-ban, Csap István 1710-ben, István Deák 1725ben. Szekszárdra (Tolna m.) - Baráth János 1725-ben, Hejos Mihály 1705-ben. Meg nem nevezett helyre - Hejos Dani 1705-ben, Karai János 1719-ben, Kovács Péter 1705-ben, Porkoláb Gergely 1726-ban. Úszódról Decsre (Tolna m.) - Olá János (a kuruc világ után). Fülöp szállásra (Kiskunság) - Nagy András (a kuruc világ előtt). Halasra (Kiskunhalas, Kiskunság) - Vörös István (a kuruc világ előtt). Kecskemétre (Pest m.) - Nagy János (a kuruc világ után). Öcsénybe (Tolna m.) - Pap Samu (a kuruc világ után). Paksra (Tolna m.) - Nagy Gergely (a kuruc világ után). Patajra (Pest m.) Balázs Gergely („rác előtt"), Bogárdi János (a kuruc világ előtt), Nagy István, 1710 körül, Tóth János 1730-ban. A BUNYEVÁC FALVAK MIGRÁCIÓS ADATAI Beköltözések az érseki falvakba Kákonyba Szirmiumból (Szerémségből, Szerem vm.) - Blattnyák Máto („Landor Fej érvárnak a Török által utolsó meg vételekor" vagyis valószínűleg 1690-ben költözött Pandúrra, majd onnan Kákonyba.) Meg nem nevezett helyről - Goretni Iván (Buda visszavételekor).