Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata

129 hanem úgy fogjuk fel, mint olyan tevékenységek egyikét, amelynek végeredménye valamilyen létrehozott rend, szervezet, akkor e tevékenység transzcendens voltában senki sem kételkedhet. 35 A rendszervezés gondolata az egyik legáltalánosabb műveltségi kategória. A hagyományos társadalmak elképzelése szerint ugyanis a tér homogén. Számunkra magától értetődő az ellentét az általuk lakott terület és az azt körülvevő ismeretlen és meghatározatlan tér között. Az a terület, amelyen élnek, a "világ" a kozmosz - a többi pedig egy ettől eltérő idegen, kaotikus tér. Az ismeretlen terület kozmikussá tétele pedig megszentelést jelent: "aki rendet teremt valamely térben, az istenek példaszerű művét ismétli meg". 36 Az építési áldozat tehát annak az ősi áldozatnak az utánzása, amelynek a világ a keletkezését köszönheti. 37 Ez a hasonlóságok alapján történő analitikus gondolkodás a tér- és időbeli összefüggéseknek és azok függőségeinek induktív, szisztematikus megfigyelése, s a látottaknak vagy a hagyományos tudásnak az utánzása révén a jövőbeli dolgok szimbolikus elővezetése - az archaikus gondolkodásmód alapvető sajátossága. 38 A házépítési szokások jelentéséhez ezen jövőbeli dolgok elővetítését célzó áldozati szokások elemzésével juthatunk közelebb. A térszervezés különböző mozzanataihoz, a ház mikrostrukturális elemeihez fűződő áldozati szokások értelmezését az egyes áldozati tárgyak elhelyezési pontjainak jelentésbeli oldaláról közelíthetjük meg. Az építési áldozat elképzelésköre azt illusztrálja, hogy az építménynek szakrális jelentősége van. A ház az áldozati tárgyakból keletkezik, az áldozat, a lakóhely - és a világ felépítése egymásnak analóg példái. A házépítés folyamán szereplő szokásformák: 1. az áldozat, 2. az áldozat helyettesítése, 3. az áldás, valamint 4. a dokumentáló jellegű szokások. Az emberáldozat. "A halálon át az életbe!" - a hagyományos társadalmak gondolkodásának egyetemes sajátossága. 40 Az élő emberáldozat mint építési áldozat megjelenítési formáját Eliade a világegyetem isteni teremtésének mintájára való emberi "világteremtéssel" hozza párhuzamba: "Az isteneknek meg kellet ölniük, fel kellett darabolniuk a tengeri szörnyet, az őslényt, hogy belőlük teremtsék meg a világot - az embernek tehát ugyanezt kell tennie, amikor megteremti világát, városát vagy házát. Ez magyarázza az építés során előforduló véres vagy szimbolikus és számtalan formát öltő építésáldozatot." 35 BAJBURIN, A. K. 1983. 55.p. 36 ELIADE, Mircea 1987. 5-30.p. 37 ELIADE, Mircea 1987. 49-50.p. 38 KLIX, Friedhart 1985. 159-167.p. 39 BAJBURIN, A. K. 1983. 63.p. 40 BIRKET-SMITH, Kaj 1969. 329.p. 41 ELIADE, Mircea 1987. 46.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom