Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

362 gazdasági munkák végzésében. Van azonban, hogy a szülő megosztja a vagyont a gyermekei között, hogy azok önállóan gazdálkodjanak. 36. kérdés: A temetésen a rokonok együtt vannak, a megjelenést kötelességnek, nemcsak illendőnek tartják. A temetési menetben egymást az elhalthoz való rokonság közeli vagy távoli foka szerint követik. Az elhunyt régi cselédei is megjelennek. A búcsúztatóban nemcsak a közeli, hanem a távolabbi rokonok, sőt a sógorok és a jó szomszédok is szerepelnek. 38. kérdés: A nős fiú rendszerint az apai házban marad, abból akkor távozik, ha több fiúgyermek is van. Együttlakás, közös munka van gazdaságban és közös háztartás. 42. kérdés: A jó szomszédok olyanok, mint a jó rokonok, segítik, támogatják egymást, részt vesznek egymás családi ünnepein és gyászában. 43. kérdés: A végrendelkezés ritka, inkább utat engednek a törvényes öröklésnek, ritkábban már életükben megosztják a szülők a vagyont a gyermekek között. A megosztás a gyermekek között egyenlő mértékű, kivévén, ha valamelyik gyermek az idős szülőkkel marad halálukig és gondozza azokat, úgy ez a szülők házát, vagy valamely más vagyoni többletet kap. 46. kérdés: Közös végrendelet ritkább. Ha gyermekek vannak, az özvegy haszonélvezeti jogát rendszerint nem gyakorolja, hanem az özvegy a gyermekekkel közös háztartásban él, kivételesen természetbeni járandóságot szolgáltatnak az özvegynek a haszonélvezeti jog nem gyakorlása fejében. 49. kérdés: A közös vagyonhoz tartozik a legelő, pásztorház, tenyészállatok istállója. Ezek a közbirtokosság összességét illetik. 50. kérdés: A férj és a nő saját vagyona az, amit a házasságba vitt, vagy amit a házasság alatt ajándékul kap. A férj rendszerint ruhaneműt, a nő a kapott kiházasítási tárgyakat viszi a házasságba.