Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

363 51. kérdés: A birtoklás jelei az elhatárolás, szántóföldeknél karózás, belső földeknél elkerítés. Allatjegyek: megbélyegzés tüzes vassal, bevágás, szőr-, tollfestés, apró baromfinál körömlevágás, úszóhártyabevágás. 60. kérdés: Nem tartják rendes gondolkozású embernek, aki ingatlanát parlagon hagyja, mert ezzel magát és a közt is károsítja. 63. kérdés: A vagyon elválasztja az embereket: birtokos és cseléd, gazdag és szegény, gazdálkodó és napszámos megkülönböztetésü elnevezéssel illetett emberekre. 64. kérdés: A megállapodást az adott szó teszi kötelezővé. 67. kérdés: A megállapodás jelképe: tenyérbecsapás, foglalóadás. 68. kérdés: A megállapodás felbontása: közös akarattal való elállás. Kalocsa, 1941. dr. Bélágyi József s.k kalocsai törvényszéki tanácselnök Adalékok a Magyar Jogi Néphagyományok összegyűjtéséhez Beküldője: dr. Csemez József kir. járásbíró Bácsalmásról A község, amelyre nézve a megfigyelés történt Jánoshalma 99 %-ig magyar ajkú lakossággal, középbirtokos, nem egykés község. I. Jánoshalmán a nép jogi meggyőződésén alapuló szokás az, hogy az osztályos testvérek az osztatlanul örökölt ingatlant egyenlő nagyságú részletekre kor szerinti sorrendben osztják fel egymás között. A legidősebb testvér az első a felosztási sorrendben, utána következnek kor szerint a többi testvérek. Általánosnak nevezhető hiedelem az, hogy az ekkénti felosztás törvényen alapul, és ennek következménye gyakran az, hogy az idősebb 1 Dr. Csemez József: Jánoshalma OL К 579 IM 1697. csomó 1 p.