Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma

213 A Sárköz szó a néprajzi szerzők többsége számára ekkor szűkült le a Tolna megyei nevezetes négy falura.

3 Ezzel a folyamattal párhuzamosan rohamosan terjedni kezdet a magyar néprajz kordivatjának megfelelően a semmitmondó, meghatározhatatlan kiterjedésű, jellegtelen "Kalocsavidék" "kalocsavidéki" kifejezés, amely sajnálatos módon még az 1970-es évek Magyar Néprajzi Lexikonjában is teret kapott. A Sárköz szó jelentésének térbeli leszűkülése nemcsak a tudományban következett be, hanem a közvélemény tudatában is. Ehhez nagymértékben hozzájárult az egyke fölfedezése,

5 nemzeti üggyé válása, az írók, szociográfusok, újságírók nagy hírverése a Tolna megyei Sárközről. Az "elhíresedést" segítette maga a néprajz is, amelynek kutatói nagy előszeretettel gyűjtöttek tárgyakat és adatokat a "felkapott" Tolna megyei Sárközben. A dunántúli Sárköz nagy hírre jutása együtt járt a Kalocsa környéki Sárköz lassú elfelejtésével. Legalábbis a köztudatban és a tudományos irodalomban. Szerencsére a "legfelejtősebb" időkben is akadtak olyan kutatók, akik számon tartották a Kalocsai Sárközt. Sokat tett a feledésre ítélt tájnév életben tartásáért Tálasi István, aki egyetemi előadásaiban rendszeresen megemlékezett róla és szerepeltette a Kiskunságról szóló könyvében is. Katona Imre kis példányszámú, kezdetlegesen sokszorosított, kézirat gyanánt kiadott, közművelődési célú könyvet is írt a Duna balparti Sárközről.

6 Ismerte és használta a Sárköz tájnevet a Kalocsa környéki tájra vonatkoztatva többek között a történész Márki Sándor, a nyelvész Ballassa József, a néprajzkutató Viski Károly, a földrajzkutató Kádár László és Prinz Gyula, a településkutató Major Jenő, valamint a természetbúvár Menyhárt László.

7 Örvendetes, hogy az utóbbi évtizedek néhány fontos kézikönyvében helyet kapott a Kalocsai Sárköz címszó.

8 Rákerült nagy példányszámú ifjúsági könyv térképére és a nemzeti atlasz egyik térképére is.

9 1981 nyarán e sorok írójának rendezésében reprezentatív állandó kiállítás nyílt a kalocsai múzeumban "Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben" címmel. Ugyanezt a címet viseli a kiállítás vezető füzete, amely röviden be is mutatja a Kalocsai Sárközt.

10 3 FÉL Edit 1943; - PALOTAY Gertrud 1936; - MÁDI Zoltán 1942. - A "Tolna megyei" jelző elhagyásában egy évszázaddal korábban "élen járt" Garay János. (GARAY János 1833). 4 MNL 1977-1982. II.; 734-736. 5 Kovács Alajos 1936. 6 TÁLASI István 1977. 118. - Vö.: a Baksai Sándor tanulmányáról írt megjegyzéseivel: TÁLASI István 1982. 370. KATONA Imre 1954. - Ezért is feltűnő és nehezen érthető, hogy később, 1962-ben, valószínűleg kiadói sugallatra, a Tolna megyei Sárközről szóló, Gondolat kiadónál megjelent szép könyvének mégis a jelző nélküli "Sárköz" címet adta. - Vö.: KATONA Imre 1962. 7 MÁRKI Sándor 1913. 379. - BALASSA József 1891. 46-47. - VISKI Károly 1938. 11. - KÁDÁR László 1941. 21., 24. - PRINCZ Gyula 1936-1938. 339. -LABODA Zsigmond-MAJOR Jenő 1956. 561 - MENYHÁRT László 1877. 12. 8 MNL. 1977-1982. II. 732-733; - KOSA László-FILEP Antal 1975. 122-123. 9 KOSA László-SZEMERKÉNYI Ágnes 1973. 24-25. - MNA 1989. 10-11. Ehhez képest visszalépést jelentett Bihari Anna és Pócs Éva térképe, amelyről hiányzik a Kalocsai Sárköz. (BIHARI Anna-PÓCS Éva 1985. 14-15.) BÁRTH János 1988, 1982. - 1977-ben a Magyar Televízió "Röpülj páva" című vetélkedőjén a "Róka Julis emlékezik" с műsorral a Kalocsa környéki csapat a Kalocsai Sárköz csapataként szerepelt. A nagy nézettségnek örvendő műsorban több millió magyar néző hallhatta, olvashatta a Kalocsai Sárköz kifejezést. (A műsor forgatókönyvét írta: Bárth János és Vásárhelyi László).