Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma

214 A Kalocsa környéki táj Sárköz megnevezésének tudományos irodalomban való használata a XX. század végén sem megnyugtató. A Tolna megyei Sárköz jelző nélküli Sárköz megnevezése olyan mély gyökereket eresztett a néprajzi szóhasználatban, hogy sok szerző csak valamiféle "féloldalas" névhasználatra vállalkozik. Amikor Sárközről ír, a Tolna megyei Sárközre gondol, de ha szükséges, némi vállveregető lekezeléssel megjegyzi, hogy van Kalocsai Sárköz is. ' Ez a szemlélet nem mondható szerencsésnek. Az lenne ideális és következetes, ha a jelző nélküli Sárköz megnevezést a két területre együtt alkalmaznánk, a sárközi jelzőt pedig csak olyan jelenségekre tartogatnánk, amelyek a Duna mindkét oldalán fekvő sárközi területnek egyaránt sajátosságai. Egyéb esetekben a "Tolna megyei" és a "Kalocsai" megkülönböztető jelzők következetes használata látszik ajánlatosnak, azon egyszerű oknál fogva, hogy az egyik Sárköz elnevezés sem alábbvaló a másiknál. Az alábbiakban ennek bizonyítására kívánok adalékokat felsorakoztatni a Duna baloldaláról a "sértett," kisemmizett, nevétől is megfosztott Kalocsai Sárköz históriájából.

12 A magyar tájnévadás egyik sajátossága, hogy ha egy nagy folyó és egy kis folyó találkozik egymással, a köztük elterülő tájnak a kisebb folyó adott nevet. Példaként álljon itt a Bodrogköz, Rábaköz, Muraköz, Drávaszög neve. Valószínűleg hasonló módon alakult a Sárköz tájnév is. A Tolna megyei Sárköz esetében mindez nyilvánvaló, hiszen ott létezik a Dunába torkolló Sárvíz. A Duna balpartján azonban a XX. század végi szemlélődő nehezen talál összefüggő, Sár 11 Példákat itt tudatosan nem említek, mert a magyar néprajzi irodalom színét-virágát felsorolhatnám. - Ezen a helyen térek ki arra a kérdéskörre, hogy a XX. század középső harmadában, néha előbb és utóbb is, a két Sárköz helybéli, környékbeli, tehát a tájban autentikus szerzői úgy írtak a maguk Sárközéről, hogy egyidejű írásuk süketek beszélgetése gyanánt hat. Sajnos, a Tolna megyei Sárköz vonatkozásában szinte természetesnek hat a Sárköz szó jelző nélküli használata, különösen a helyi szóhasználatban. Ugyanez jellemzi a kalocsai helyi irodalmat is. Példákat bőven idézhetek a XIX. század végi kalocsai újságokból (Kalocsai Lapok. 1872. jan. 7. ;Sárközi Lapok. 1872. dec. 1.; Kalocsai Néplap. 1898. máj. 8., nov. 20.;) és a későbbi helyismereti irodalomból: VARGA Lajos 1927. Fontosabb ezektől, hogy a Kalocsa környéki táj múltjának nagy tudósa, Tímár Kálmán, aki sajnos helytörténeti kutatásainak eredményeit helyi hírlapi cikkekben szórta szét, a két háború közötti években cikkeiben és cikkcímeiben minden kommentár nélkül a legnagyobb természetességgel jelző nélkül, simán Sárköznek nevezte a Kalocsa környéki tájat. Egyik nevezetes cikksorozatát a "Sárközi krónika" összefoglaló címmel illette. 12 1968. évi egyetemi szakdolgozatomban és 1969. évi doktori disszertációmban (ELTE) több mint 20-20 oldalt szenteltem a Kalocsai Sárköz fogalmának. A témakör egyik részkérdéséből, a pota néprajzi csoport sajátosságairól később két tanulmányt is írtam. BÁRTH János 1973; 1979. A Kalocsai Sárköz kifejezést rendszeresen használtam írásaimban. (BÁRTH János 1974/a. 285; - 1974/b. 213; - 1975/b. 235;-1995. 10.) Az 1970-es években a Gondolat kiadó néprajzi tájakat bemutató sorozatában könyvet akartam írni a Kalocsai Sárközről, de a sorozatszerkesztő Ortutay Gyula halála után a kiadó nem tartott igényt munkámra. Az 1970-es évek elejétől foglalkoztat egy olyan bőven adatolt, terjedelmes tanulmány megírásának gondolata, amely bemutatná a Sárköz tájnév tartalmának változásait, és ismertetné a Kalocsai Sárköz elnevezés jogosultságának bizonyítékait, dokumentumait. Ez a nagy tanulmány 25 év alatt nem készült el, bár fogalmazását már az 1970-es évek második felében elkezdtem. Közben sokszor és sok helyen tartottam ismeretterjesztő előadást a témáról. Végre, 1995. május 22-én Kecskeméten, a Magyar Néprajzi Társaság Vándorgyűlésén néprajzkutatókból álló hallgatóság előtt is bemutattam röviden a Kalocsai Sárköz fogalmával kapcsolatos kutatásaim legfontosabb eredményeit. Jelen tanulmányom ennek a kecskeméti előadásomnak írott jegyzetelt változata. Mivel a Vándorgyűlés előadásait tartalmazó kötet anyagi okokból valószínűleg soha nem jelenik meg, a konferencia-kötet igényeihez és lehetőségeihez igazodó, jelzésszerű, vázlatos tanulmányomat a Cumaniában adom közre. Változatlanul bizakodom abban, hogy lesz még alkalmam egyik régi tervem megvalósítására, a Kalocsai Sárközről szóló részletes, terjedelmes könyvem megírására.