Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

383 kirendelni, a gyanúsabb házakat szoros vizsgálat alá venni, határunkban (Szeged) jöjjön, hogy a gonosz embereket űzze, ezt nem ellenezzük. ... "

53 A korszak jellegzetes problémája a betyárok elleni védekezés. Maga a betyár elnevezés már a 18. század közepén előfordul, de ekkor még inkább dologtalan henyélő, csavargó jelentése volt.

54 A bűnözővel, zsivánnyal, rablóval egyet jelentő fogalom a két század fordulóján alakult ki. A Kiskun Kerületben a napóleoni háborúk idején fordulnak elő az első igazi betyárok.

55 Az összehangolt üldözések leginkább ellenük irányultak. A civil lakosság köréből is toboroztak embereket a puszták ellenőrzésére. Az 1830-as években egyre gyakrabban tűntek fel lopásra, rablásra, utasok fosztogatására szövetkezett bandák. A helységek a rendészet megerősítésével igyekeztek javítani az állapotokon. A gonosztevők megzabolázására 1837-ben rögtönítélő bíróságokat állítottak fel a Jászkunság mindhárom kerületében. "Nyomban ítélő bírói hatalmat (Jus Statárium) " gyakorolhattak azok ellen, akik utasokat fosztogattak; az elhagyott helyeken bujkálok felett, akik csoportosan csárdákat, tanyákat rohantak meg és raboltak ki; gyújtogatok és állattolvajok felett; a csoportos, fegyveres rablások, gyilkosságok elkövetői felett. A rögtönítélő bíróság hatalmát fokozottan kiterjesztették a szolgálatban lévő, szabadságos katonákra, ha valamilyen törvénytelen ügybe keveredtek. Az elfogottakat három napon belül kellett bíróság elé állítani, elítélni, kihirdetés után három órával "irgalom nélkül" kivégezni.

56 A közbiztonság romlását azonban nem volt könnyű megállítani. Egy 1844-es félegyházi tanácsi feljegyzésben arról panaszkodnak, hogy a tolvajlás, rablás elszaporodása miatt, Csólyos és Kömpöc pusztákon már szinte lehetetlen az állatokat legeltetni. Felfegyverzett lovas rablók lesnek a gulyára.

57 Sor került a rendészet megerősítésére, a kerületben megemelték pusztázó hadnagyok számát. Az üldözések sokasodása elbizonytalanította a közvéleményt. Nem voltak kellően tájékozottak, az állandósult elfogatások, büntetések végrehajtása visszatetszést szült. Ez lehet a magyarázata, hogy az egyszerű nép körében megjelent a betyárromantika. Sokszor a bűntetteket megszépítve, átköltve hőstettekről beszéltek prózai rablások helyett.

5 A hatóság anyagi juttatással próbálta a lakosságot maga mellé állítani. Budai János, Czakó Ferenc, Doroghi János például 50 arany jutalmat kapott, amiért információval segítette a hatóságot. Arra is gondot fordítottak, hogy ünnepnapon "buzdítás és felszólítás végett" a kerületben ezt kihirdessék.

59 BKML. Kf. lt. Tan. ir. L.63.Cs.7. Ir.l9./1809. KÜLLŐS Imola 1988. 26. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1991. 7. BKML. Kf. lt. Tan. ir. L.65. C$.2. Ir. 121./1837. BKML. Kf. lt. Tan. ir. L.65. Cs.12. Ir. 108. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1991. 9. BKML. Kf. t. Tan. ir. L.64. Cs.16. Ir.24. /1835.