Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

384 A szabadságharc leverése után a politikai üldöztetések miatt még inkább megnövekedett a betyárok száma. Teljesen azért nem szabad egyenlőséget tenni a valódi gonosztevők és a politikai okok miatt, vagy katonáskodás elől bujkálok közé. A es. kir. csendőrség a közbiztonsági feladatokat ellátó, a polgári közigazgatás és jogszolgáltatás végrehajtó szerve, Magyarországon 1850-ben kezdte meg működését. A csendőrség ellen szóban és tettleg fellépőket haditörvényszék ítélte el. A katonai törvényszékek 1853 elején váltották fel a statáriális bíráskodást. Aki vétsége miatt nem tartozott rögtönítélő bíróság illetékességébe, arra is vonatkozott a katonai törvényszék ítélkezése.

61 A közigazgatás átalakítása 1850-ben történt meg. Ennek értelmében a Jászkun Kerület a Pest-Budai Közigazgatási Kerületbe sorolódott be. A Kiskunságot először két törvényszéki járásra osztották, ezek központjai Kunszentmiklós, Félegyháza, amely aztán harmadikként Halassal bővült.

62 A cs. kir. Főtörvényszék egyik rendeletével egy kissé javít a közhangulatot rontó szigorú rendszabályokon, és megtiltja, hogy a már elfogott bűnösöket "gonosztevők kinyomozásánál ügynökül" felhasználják.

63 A volt honvédek üldözését is megszüntették.

64 A betyárok, tolvajok száma tovább nőtt. Ráday Gedeon kormánybiztos 1869 és 1872 között könyörtelen írtóhadj arattál "rendet teremtett" a Jászkunságban, felszámolta a betyárvilágot. Bánkiné 1991-ben megjelent tanulmánya átfogó képet ad a Kiskun Kerületben megforduló betyárok tevékenységéről.

65 Országos hírű és kevésbé ismert nevek kapcsolódnak a környékhez. Talán legismertebb Rózsa Sándor, akiről a helyi hagyomány azt tartja, hogy az 1868-ban Félegyháza határában végrehajtott vonatrablás kapcsán, rövid ideig fogvatartották a kerületi tömlöcben. Ezt azonban semmilyen levéltári adat nem igazolja. A hírhedt Bogár Szabó Imre fiai azonban bizonyítottan raboskodtak a félegyházi börtönben. A betyárvilág felszámolása után is előfordultak rablások, tolvajlások, egyéb bűnesetek, de nem olyan mennyiségben és minőségben, mint annak előtte. Börtönviszonyok a kiskun kerületben A Halason 1735 óta működő tömlöcöt 1753 július 18-án áthelyezték Félegyházára. Az új tömlöc építését a Jászapátiban tartott közgyűlésen határozták el, a Kiskun Kerület helységei többségének akarata ellenére. Halas is fájlalta a 60 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 154. 61 BKML. Kf. lt. tan. ir. L.62. Cs.7. ír. 113. /1853. 62 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 151. 63 BKML. Kf. lt. Félegyházi cs.Kir. Il.oszt. Járásbíróság jkv. 16/1851. 64 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1991. 13. 65 и.о. 66 PALUGYAY Imre 1854. Ill.köt. 243.