Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876
CUMANIA 15., KECSKEMÉT, 1998 375 GÉMES TÜNDE ADATOK A KISKUN KERÜLET BÜNTETÉSTÖRTÉNETÉHEZ, 1745 - 1876. BEVEZETÉS Kiskunfélegyházán, a Kerületi Kapitányság 18. századi épülete, az udvarán álló börtönnel ma a Kiskun Múzeumnak ad helyet. A hajdani tömlöc cellákból átalakított termeiben egy országos gyűjtőkörű büntetőjogi kiállítás látható. A tárlat gerincét Vájna Károly által, a század elején létrehozott Országos Börtönügyi Múzeum anyaga adja, amely az 1940-es években került a Kiskun Múzeumba. A patinás tömlöcépület hangulatához jól illeszkedik a középkortól a 19. század második feléig áttekintést nyújtó büntetéstörténeti kiállítás. Eredeti tárgyak és tárgymásolatok, fotók, dokumentumok segítségével bepillantást nyerhet a látogató a középkor és a kora újkor hátborzongató, ugyanakkor érdekes büntetésvégrehajtási gyakorlatába. A tárlat helyi adatokat csak elvétve tartalmaz, a Kiskun Kerület büntetéstörténetét egészében még nem tekintették át. Dolgozatom ehhez kíván hozzájárulni. A JÁSZKUN KERÜLET SAJÁTOSSÁGAI, A KISKUN KERÜLET TÖRVÉNYKEZÉSE A 18. SZÁZAD KÖZEPÉN A Jászkun Kerület a 13. századra visszanyúló kiváltságos helyzetét 1745-ben a redempció (önmegváltás) rendezte végérvényesen. Az önrendelkezési jog az 1848-as szabadságharc előtt teljes egészében elkülönült a vármegyéktől, s részlegesen 1853ig létezett. A Jászkun Kerület tényleges megszüntetésére 1876-ban került sor. 1 A redempció a jászok és kunok közösségét különleges jogállásba jutatta, a területen élőket felmentette a földesúri függés alól. 2 A kiváltságok visszaszerzése nélkül nem kerülhetett volna sor a kor követelményeit követő rendezett igazgatás kialakítására. A társadalmi élet minden területére kihatott az önmegváltás módja, a jogokkal együtt meghatározta a jászkun polgár kötelezettségeit, ezzel megteremtette a redemptus-irredemptus rétegződést. A jászkun népesség társadalma kifelé zárt, belül rendkívül sokszínű, autonómiájukkal, belső rendelkezéssel irányíthatták 1 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 2 и.о. 23.
