Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

376 saját sorsukat. A Hármas Kerület országos főhatósága és legfőbb bírája a nádor volt. A Jászkunság élén főkapitány, az egyes kerületekén (Jász, Kiskun, Nagykun) kinevezett, vagy választott kapitányok álltak. "Törvényes dolgaiknak végső megítélése és elhatározása, a mint Nádor ispán, annak törvényszéke alá vannak rendelve a három rendbéli törvényes székek (kerületek, ahol a honnyi Statútumokhoz kell alkalmazkodni.)"* A kerületek egyenkénti közgyűlései, és a felügyeletet ellátó közös közgyűlés jogszolgáltatási hatóságként is működött. A kerületi statútumok (alapszabály, rendelkezés) az 1730-as években rendezték először a törvénykezés módját. Az 1731-ben, 1736-ban, 1737-ben, de az 1745-ben, 1751-ben és az 1799. évben kiadott statútum a közigazgatáson kívül, a polgári peres és büntető hatalmat elsőfokon a helybeli törvénykezésre ruházta. Fellebezés után a különböző községek tanácsaiból kikerült esküdtek ítélkeztek a kerületi kapitány elnöklete alatt.

5 Részben első, részben másodfokú bíróságként működtek a kerületek törvényszékei, valamint a Jászkunság törvényszéke. Fellebezés közvetlenül a hétszemélyes táblához történhetett.

6 A kerület mezővárosaiban és községeiben a helyi tanács (senatus, magistratus) élén a főbíróval, választott helyhatósági tisztviselőkkel (senatores), időnként meghívott esküdt szakértőkkel (assessores) folyt a helyi bíráskodás.

7 A magistrualis törvénykezés során a peres ügyeket nagy körültekintéssel, a nyilvánosság ellenőrzése mellett ítélték meg. A panaszok általában bejelentés, helyszíni szemle vagy tettenérés útján kerültek a bíróság elé. Előzetes nyomozást végeztek, majd beidézték vagy letartoztatták, adott esetben áristomba zárták az alperest. Gyakran kiegészítő nyomozást végeztek, tanúkat hallgattak ki, szembesítést eszközöltek, majd meghozták az ítéletet.

8 (Félegyházán 1748-ban a főbíró Szabó András, kisbíró Fazekas Ferenc, hadnagy Térjék János, tizedesek Kiss Márton, Kanyó András, Tóth Jakab voltak.

9 A tizedesek megbízott, néha felesketett személyek. A napi közigazgatás lebonyolítására alkalmazták a helység lakosai közül a hadnagyot, aki mint magasabb fokú pandúr, bel- és külterületen is működött. Feladata többek között, hogy rablók, tolvajok után nyomozzon.)

10 A bíróság elé tartozott egyebek közt a hitvestársi hűség megszegése, a paráznaság, szóbeli sértés, becsmérlő szavak használata, lopás, ünnepnapon végzett munka, verekedés megítélése. A befejezett ügyek, tehát ahol ítélet is született, kisebb vétségekről tanúskodnak. A következő néhány példa a Kiskun 3 и.о. 24. 4 HORVÁTH Péter 1823. 135. 5 KISS József 1990. 260. 6 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. 68. 7 KISS József 1990. 260. 8 и.о. 9 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 14. 10 TÁL ASI István 1977.57.